Még nem zárult le a vita az Európai Bizottság és a magyar kormány között, a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszernek azonban megvan a pontos terve az uniós források felhasználására. Ez már csak azért sem elhamarkodott lépés, mert az EU-s társfinanszírozású projekteket előbb így is, úgy is a hazai állami költségvetés kockázatára és terhére kell előfinanszírozni, az érintett beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési számlákat utólag ellentételezi Brüsszel - írja az Index.

Uniós pályázati menetrend

Lapunk most megtudta, mit tervez az uniós forrásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor munkacsoportja.

Az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a 2021–2027-es operatív programokat, valamint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A források folyósításával kapcsolatos átmeneti akadályozó tényezők ellenére a 2021–2027 programok végrehajtása és Helyreállítási Terv megvalósítása nemzeti előfinanszírozásból rendben halad

– közölték az Index megkeresésére a Területfejlesztési Miniszteri Kabinetnél (TFM). A lapunknak küldött válaszban hangsúlyozták: már az idei évet megelőzően is számos felhívást megjelentettek a hazai költségvetés előfinanszírozásával a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszban (GINOP Plusz), valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) esetében. Ennek eredményeként többek között

• gazdaságfejlesztési,
• turisztikai,
• energiahatékonysági,
• egészségügyi és szociális infrastrukturális,
• városrehabilitációt elősegítő beruházás kapott már támogatást.

A TFM összesítése szerint több mint 9000 darab szerződést kötöttek már a projektgazdákkal, a leszerződött támogatás összege meghaladja az 1300 milliárd forintot, a kifizetett támogatásé pedig a 900 milliárdot. „Ezen felül a Helyreállítási Tervben szereplő intézkedésekhez és reformokhoz kapcsolódóan 32 darab pályázati felhívás jelent meg több mint 1000 milliárd forint keretösszeggel, és több mint ötezer projekt kapott támogatást” – tájékoztatták az Indexet. Egyúttal előrebocsátották, hogy

AZ OPERATÍV PROGRAMOKBAN 2023-BAN AKÁR TOVÁBBI 1000 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN JELENHETNEK MEG PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK.

A következő fél évben a Helyreállítási Terv felhívásainak, valamint a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) kiemelt felhívások megjelentetésére koncentrálnak. Példaként említették a napokban megnyílt, a Helyreállítási Tervben foglalt bölcsődefejlesztési program újabb, harmadik szakaszát, a 7,4 milliárd forint keretösszegű felhívásra a 3000 fő feletti települések pályázatait várják május 2-ig.

Technológiafejlesztés: 2023 vége, 2024 eleje

Az idén várható felhívások közül a terveink szerint az önkormányzatok számára számos további fejlesztési területen lesznek elérhetőek pályázatok a TOP Pluszban. A GINOP Pluszban előreláthatóan nyárig jelenhetnek majd meg a foglalkoztatási célú felhívások, valamint folytatjuk a kkv-k technológiafejlesztésének támogatását, ez utóbbi pályázatok előkészítése 2023 második félévében megkezdődik, amelynek eredményeként 2023 végén, 2024 elején várhatóak a következő konstrukciók

– hangzott a hazai kis- és középvállalkozások számára fontos információkat tartalmazó válasz. Vagyis aki abban reménykedett, hogy néhány hónapon belül hozzá lehet jutni a beruházási forrásokhoz, annak további türelemre lesz szüksége.

A TFM-nél azt is megjegyezték az Indexnek, hogy ezen túlmenően további, pénzügyi eszközre vonatkozó felhívást is terveznek. Kifejtették, hogy

AZ ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEKET A HELYREÁLLÍTÁSI TERV MELLETT A KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM PLUSZ (KEHOP PLUSZ) FINANSZÍROZZA A 2021–2027-ES IDŐSZAKBAN,

az őszi hónapokban lehet számítani az első energiahatékonysági pályázatokra. Megjelenés előtt a pályázati felhívások tervezetét közzéteszik és társadalmi egyeztetésre bocsátják.

Óriási a tét Brüsszelben

Az uniós források megérkezése nemcsak a jellemzően alulfinanszírozott hazai kkv-szektor feltőkésítése miatt fontos, hanem legalább olyan lényeges azért is, hogy az ország megőrizze a tőkevonzó képességét – állapította meg az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy sok múlik a Brüsszel–Budapest-tengelyen, ám a március 31-i határidő, amelyre egyfajta mérföldkőként tekintettünk, a jelek szerint nem hozza el a várt nagy fordulatot.

MINDÖSSZE 5-10 SZÁZALÉK ESÉLYT LÁT ARRA, HOGY NE SZÜLESSEN MEG A MEGÁLLAPODÁS, ANNAK KÖVETKEZTÉBEN PEDIG NE ÉRKEZZENEK KOHÉZIÓS FORRÁSOK MAGYARORSZÁGRA.

Ebből kifolyólag 90-95 százalékos sansza van az alkunak Essősy szerint, aki arra számít, hogy ha nem is kerül pecsét minden egyes dokumentumra, egy hónapon belül a végső megállapodás felé vezető, érdemi részeredmények igenis elérhetők az Európai Bizottsággal tárgyalva.

(Borítókép: Robert Nickelsberg / Getty Images)
Forrás: index.hu