A fánkra csakúgy, mint oly’ sok minden másra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget: hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel kenegették meg. A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek bele cukrot, ám sütés után édes szirupba mártogatták, hogy azzal megszívja magát. A fánk az 1400-as évek óta népszerű Európában. Ekkor a nyers fánktésztát sós töltetlékkel (gomba, hús és hasonlók) töltötték, és töltötten sütötték. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával, idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették, majd olajban sütöttek ki a hollandok. Amerikába pedig a holland telepesek vitték és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá, amit mi már amerikai fánkként ismerünk.
A fánk elterjedése Európában
Egy legenda szerint Marie Antoinette királyné egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. A királyné egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Közben megéhezett, ezért egy utcai árustól vásárolt egy fánkot, ami igen ízlett neki. Ezért a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi fánkot. A karnevál elmúltával a fánksütő mestert a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává. Egy másik adoma szerint Bécsből, egy harmadik szerint pedig Berlinből indult hódító útjára. Így vagy úgy, de mára minden nemzetnek megvan a maga fánkféléje.
Magyarországon
Hazánkban a fánk csak a XIX. században terjedt el, pedig már Hunyadi Mátyás udvarában is ismerték. Hamar szokássá lett, hogy a vízkereszttől – hamvazószerdáig tartó farsangi időszakban kerüljön az asztalra n ez a nyalánkság. A farsangi hagyománnyá vált f fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral tesszük tökéletessé. A legismertebb farsangi fánk a szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja. A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Közkedvelt még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk. Magának a fánknak tájegységeinként számos elnevezése ismert: herőce, pánkó, lapótya, siska, pampuska.
Most pedig lássunk néhány jó kis receptet!
SZALAGOS FARSANGI FÁNK
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 1,5 citrom leve, 10,5 dkg vaj, 6 db tojás, 10 dkg cukor, 4,5 dkg élesztő, 1 dl tej, só, mazsola. A sütéshez: étolaj
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét felverjük és félretesszük. A sárgákat a vajjal és a cukorral habosra keverjük. Egy másik tálba a lisztet elkeverjük egy kevés sóval. Az élesztőt kevés cukorral és a tejjel felfuttatjuk. Ezután a tojásos masszához a lisztet folyamatosan hozzáadjuk. Beletesszük az élesztőt és a felvert tojásfehérjét is alaposan, hólyagosra dagasztjuk, közben a mazsolát is belekeverjük. Letakarjuk és meleg helyen (ez fontos!) egy órát kelesztjük. Ezután egy nagy deszkán kb. 1,5 cm vastagra kinyújtjuk, és kiszaggatjuk a fánkokat. Így is kelesztjük még fél órát. Ezután egy mélyebb lábasban, bő olajban vagy fritőzben 160-170 fokon, az alábbi módon sütjük ki. A fánkok közepébe mutatóujjunkkal egy lyukat nyomunk és ez lefelé fordítva tesszük a forró olajba. A lábasra fedőt teszünk és egy percig így sütjük. Ekkor levesszük a fedőt, megfordítjuk a fánkokat és a másik felüket már fedő nélkül sütjük meg. Amikor kész, akkor papírtörlőre kiszedve lecsepegtetjük. A fánkjaink akkor lesznek szalagosak, ha a hőmérsékletet végig egyenletesen tartjuk. A fánkot baracklekvárral vagy csokoládéöntettel kínáljuk.
RÓZSAFÁNK
Hozzávalók: 40 dkg liszt,10 dkg vaj, 6 tojás sárgája, 1 dl rum, 2 dl tejföl,
só. A sütéshez olaj, a díszítéshez: sárgabarack lekvár, vaníliás cukor
A lisztet a vajjal eldolgozzuk. Hozzáadjuk a tojás sárgákat, a rumot, a tejfölt, egy kevés sót és összegyúrjuk. Cipót formálunk belőle, s 30 percig pihentetjük.
Ezután kinyújtjuk, kétszer-háromszor hajtogatjuk, majd 2 mm vékonyra nyújtjuk. Kis pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és öt-hat helyen a széleit bevagdaljuk (úgy, hogy a közepe ne legyen bevágva). Közepüket tojásfehérjével megkenjük, négyet egymásra helyezünk, kissé összenyomkodjuk, és forró olajban a fánkokat szép pirosra sütjük.
Amikor kisültek, vaníliás cukorral meghintjük őket, mindegyik fánk közepébe baracklekvárt teszünk.
CSÖRÖGEFÁNK
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 3 db tojássárgája, 2 evőkanál cukor, 5 dk vaj, 1,5 dl tejföl, 1 evőkanál rum, 1 csipet só. Étolaj a sütéshez. A díszítéshez: vaníliás cukor
A lisztet szórjuk egy tálba, adjuk hozzá a cukrot, a tojássárgákat, a tejfölt, a vajat, a sót és a rumot, majd jól dolgozzuk össze. Ha a tészta sima, rugalmas, csomagoljuk fóliába, és pihentessük fél órát a hűtőben. Ezt követően lisztezett deszkán nyújtsuk ki két-három milliméter vékonyra a tésztát, és derelyevágóval vagy éles késsel vágjuk fel 5 x10 centiméteres rombuszokra. Mindegyik közepén ejtsünk hosszában egy 2-3 centiméteres vágást. Ezen húzzuk át lazán az egyik sarkát, így kapjuk meg a fánk különleges formáját. Forrósítsuk fel az olajat, és süssük meg benne a fánkokat aranybarnára. Az olajból kiszedve csepegtessük egy papírtörlőre, majd még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.
