Ezúttal már azt is kifogásolják, hogy a gyermekvédelmi törvény a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsíti vagy jeleníti meg. Mivel e tevékenységet LMBTQ-aktivisták szokták végezni, az Európai Bizottság indoklásából tulajdonképpen kiderül, hogy Brüsszelnek igazából az a problémája, hogy kitiltottuk a magyar óvodákból és iskolákból az LMBTQ-aktivistákat. Ráadásképpen Brüsszel szerint a pedofilok nyilvántartása is problémás, mivel a GDPR értelmében ez megsérti a pedofilok személyes adatainak védelmét.
Brüsszel szerint Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Ezért az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért.
Ennek alapján a Bizottság a tételes uniós rendelkezéseken túl általánosságban az Alapjogi Charta alábbi cikkeinek megsértését állapítja meg: 1. cikk (Emberi méltóság), 7. cikk (A magán- és a családi élet tiszteletben tartása), 8. cikk (A személyes adatok védelme) 11. cikk (A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága) és 21. cikk (A megkülönböztetés tilalma).
A magyar Kormány által június 30-án már megválaszolt bizottsági megkeresésben szereplő kifogásolt rendelkezések mellett, két új elemmel bővült a hivatalos felszólítás, amelyekben Brüsszel az uniós jog megsértését veti fel:
Az egyik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azon rendelkezése kapcsán, amely szerint
A „SZEXUÁLIS KULTÚRÁRÓL, A NEMI ÉLETRŐL, A NEMI IRÁNYULTSÁGRÓL, VALAMINT A SZEXUÁLIS FEJLŐDÉSRŐL SZÓLÓ FOGLALKOZÁSOK" AZ OKTATÁS KERETÉBEN „NEM IRÁNYULHATNAK A SZÜLETÉSI NEMNEK MEGFELELŐ ÖNAZONOSSÁGTÓL VALÓ ELTÉRÉS, A NEM MEGVÁLTOZTATÁSA, VALAMINT A HOMOSZEXUALITÁS NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE".
Brüsszel álláspontja alapján ez a rendelkezés sérti a szolgáltatások szabad áramlását szabályozó uniós jogot, mivel alkalmas arra, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást tiltsa, akadályozza vagy a gazdasági szereplőket visszatartsa attól; emellett a tilalom álláspontja szerint korlátozza a magyarországi gyermekek, valamint az e gyermekekről gondoskodó természetes és jogi személyek ilyen tartalmakhoz való hozzáférését, amennyiben azokat határokon átnyúló összefüggésben nyújtják.
A fenti szövegrészből is kitűnik, hogy
BRÜSSZELNEK IGAZÁBÓL AZ A PROBLÉMÁJA, HOGY A MAGYAR ÓVODÁKBA ÉS ISKOLÁKBA NEM AKARJUK BEENGEDNI AZ LMBTQ-AKTIVISTÁKAT, HISZEN ŐK SZOKTÁK AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN PROPAGÁLNI A SZÜLETÉSI NEMNEK MEGFELELŐ ÖNAZONOSSÁGTÓL VALÓ ELTÉRÉST, A NEM MEGVÁLTOZTATÁSÁT, ILLETVE A HOMOSZEXUALITÁST IS ŐK NÉPSZERŰSÍTIK.
Brüsszel a pedofilok személyes adataiért aggódik
A másik, Brüsszel által kifogásolt új elem a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény azon rendelkezése, amely szerint a nyilvántartott adatokhoz való közvetlen hozzáféréssel rendelkező szerv azon kötelezettsége, hogy az arra jogosult számára megismerhetővé tegye a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait.
BRÜSSZEL ÁLLÁSPONTJA SZERINT EZ ELLENTÉTES A GDPR (ÁLTALÁNOS ADATVÉDELMI RENDELET) RENDELKEZÉSEIVEL, KÖVETKEZÉSKÉPPEN MEGSÉRTI AZ UNIÓS JOGOT.
Brüsszel tehát úgy véli, hogy
A PEDOFIL BŰNELKÖVETŐK SZEMÉLYES ADATAINAK A VÉDELME FONTOSABB, MINT A MAGYAR GYERMEKEK BIZTONSÁGA!
Ezért kifogásolja azt, hogy a magyar kormány nyilvántartást vezessen a pedofil bűnözőkről, hiszen ez megsértené az ő jogaikat, ami egyben az uniós jog megsértését vonná maga után.
Forrás: origo.hui
Kép: Európai Bizottság
