Magyarország módosított helyreállítási tervét december 8-án elfogadták az uniós pénzügyminiszterek, így elhárult az akadály a hazánknak járó források folyósítása elől – jelentette be Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter, amit az index.hu is idéz.

A REPOWEREU FORRÁSAIBÓL 779,5 MILLIÓ EURÓT, AZAZ KÖZEL 300 MILLIÁRD FORINTOT UTALTAK HAZÁNKNAK CSÜTÖRTÖKÖN.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úgy értékelte a bejelentést, hogy „megkezdődtek a kifizetések, végre itthon van a hazánknak jogosan járó uniós források első része! Január elején pedig elindulnak az operatív programok kifizetései is, az első jelentős összeg, 445 millió euró tehát nemsokára megérkezik!”

Ezt várta mindenki

Múlt héten írta meg a lap, hogy mintegy 1 milliárd eurónyi uniós forrás folyósítását engedélyezte Magyarországnak csütörtökön az Európai Bizottság. Akkor azt írták, hogy a döntés értelmében az előleg első részletei a jövő év elején érkezhetnek meg, és azt a RePowerEU-fejezet fejlesztéseire használhatják.

Az Európai Bizottság már korábban jóváhagyta a kormány augusztusban beadott módosítását a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz esetében.

Az Európai Bizottság a honlapján hivatalos közleményben erősítette meg a jóváhagyás hírét, egyúttal hangsúlyozták, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló 27 szupermérföldkő változatlanul szerepel a felülvizsgált magyar tervében. 

Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) keretében benyújtott kifizetési kérelmet követően addig nem lehetséges kifizetés, amíg Magyarország nem hajtotta végre kielégítően ezeket a szupermérföldköveket.

Magyarország 4,6 milliárd eurós REPowerEU-fejezete 13 új reformot és 16 beruházást tartalmaz, köztük két, a meglévő intézkedésekre támaszkodó, nagyobb léptékű beruházást.

EZEN INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA HOZZÁJÁRUL A REPOWEREU-TERV AZON CÉLKITŰZÉSÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, HOGY EURÓPA JÓVAL 2030 ELŐTT FÜGGETLENEDJEN AZ OROSZ FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOKTÓL.

Az intézkedések célja a villamosenergia-ágazat megerősítése és korszerűsítése, a megújuló energiaforrások bevezetésének és felhasználásának felgyorsítása, az energiahatékonyság javítása, a fenntartható közlekedés előmozdítása, a munkaerő képzettségének javítása és átképzése a zöldátmenet érdekében, az ipar szén-dioxid-mentessé tétele, valamint a zöldtechnológiákba és a zöldátmenethez kapcsolódó értékláncokba való beruházás.

Fontos forrás, de nem döntő

Ahogy arról korábban beszámolt a lap, még október elején szivárgott ki, hogy az Európai Bizottság november végéig a tagállamok felzárkóztatására szánt kohéziós alapból a Magyarországnak szánt 13 milliárd eurónyi támogatást szabadíthat fel az igazságügyi reformban elért eredmények miatt – a 2021–2027 közötti költségvetésből összesen 21,7 milliárd eurót kapna Magyarország.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG DECEMBER KÖZEPÉN JELENTETTE BE, HOGY MAGYARORSZÁG 10,2 MILLIÁRD EURÓNYI KOHÉZIÓS FORRÁSHOZ JUTHAT HOZZÁ.

A 2021–2027-es támogatási időszakban zárolt mintegy 22 milliárd eurónyi kohéziós alapból. Ha ehhez a helyreállítási alap (RRF) forrásait is hozzászámítjuk – amelyhez a mostani bejelentés is kapcsolódok –, akkor megközelítőleg 32 milliárd eurónyi függőben lévő támogatásról beszélhettünk.

A 10,2 milliárd euró jelenleg nagyjából 3900 milliárd forintot jelent – összehasonlításként a 2023-as költségvetésben az alábbi főbb összegekkel számoltak:

• a kiadás 33 425 828,9 millió forint,
• a bevétel 31 073 683,2 millió forint,
• valamint a hiány 2 352 145,7 millió forint.

Az uniós forrásokat természetesen nem egy éven belül kell elkölteni, vagyis nem feltétlenül szerencsés az éves GDP-vel vagy beruházási adatokkal összevetni, de ez mégis ad egy képet arról, hogy ez a pénzösszeg milyen nagyságrendet jelent.

A TELJES FORMÁJÁBAN MEGÍTÉLT, ÉS MOST MÁR RÉSZBEN FOLYOSÍTOTT FORRÁS A 2022-ES BERUHÁZÁSI ÉRTÉKNEK MINTEGY AZ ÖTÖDE, ILLETVE A GDP-NEK MINTEGY 5,8 SZÁZALÉKA.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője szerint ez a forrásmennyiség arra mindenképpen elegendő, hogy be lehessen indítani olyan programokat, amelyeket eddig szüneteltetni kellett a források visszatartása miatt. Ez lökést adhat az építőiparnak, de a hatás azért ennél jóval szélesebb körű, érdemes például kiemelni a gazdaságfejlesztési hatásokat, különösen a kkv-k fejlődésére gyakorolt pozitív hatást – tette hozzá.

A forintnak viszont mindenképpen jót tesz, hiszen ha jönnek – az egyébként Magyarországnak járó – uniós források, akkor az alapvetően két csatornán erősíti a forint pozícióit:

• javul Magyarország kockázati megítélése, mert a piac jól tudja, hogy ezek a források serkentik a gazdaságot, és könnyebbé teszik a beruházások finanszírozását,
• emellett megjelenik egy hatás a folyó fizetési mérlegen keresztül; ez a pénzmennyiség (euró) befolyik az országba, és így erősíteni tudja a forintot. Ez még akkor is így van, ha az uniós források jelentős része visszaáramlik a nyugati országokba. Ugyanis nem csak Magyarország érdeke, hogy ezek a források ne egy bankszámlán pihenjenek.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)