Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke felelevenítette, hogy 1920-ban, amikor a Szent II. János Pál pápa született, Lengyelország kivívta függetlenségét. Ezt köszönhették azoknak a magyar katonai segélyszállítmányoknak, amelyeket Magyarország küldött a lengyeleknek. Személyes emlékei között megemlítette II. János Pál pápa megválasztását, az 1991-es szombathelyi és 1996-os pannonhalmi látogatásán szerzett élményeit, valamint azt, amikor 2003-ban Rómában a Szent Péter téren a pápa boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót. Elmondta, hogy Szombathelyen körút viseli II. János Pál pápa nevét, a szalézi templom előtt pedig szobrot állítottak a tiszteletére. A könyv egy újabb lépés a tisztelet, a szeretet kifejezésének útján, mondta Hende Csaba, hozzátéve: nem ígérhetek mást, mint amíg módunk lesz, továbbmegyünk a hűség, a tisztelet és a szeretet útján, és a következő nemzedéknek ugyanezeket az érzéseket átfogjuk adni.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete arról beszélt, hogy Magyarországon nagyon terjed II. János Pál pápa kultusza. Ebben a mai nehéz, és bizonyos tekintetben kegyetlen időkben nagyon fontos szerepe van a hitnek. Térségünk, Közép-Európa a legmélyebben hisz abban, hogy milyen nagy szerepe van a kereszténységnek mint hagyománynak, mint kultúrának, és mint értékrendszernek.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára egy személyes élményét osztotta meg egy minapi krakkói látogatása kapcsán. Itt egy szobor elhelyezéséről tárgyaltak, amit a Szentatya születésének 100 éves évfordulójának tiszteletére készítenek, és Krakkóban állítanak ki. Erről tárgyalt az ottani érsekkel, amikor érkezett a hír, hogy valakik leöntötték a pápa szobrát Varsóban. Miért is tették ezt? – tette fel a kérdést az államtitkár? Miért is van még ez a düh-gyűlölet annak az embernek az irányába, aki mindenkit a szeretet felé igyekezett terelni? Idézett a pápa szombathelyi beszédéből, amelyben a Szentatya a fogyasztói szemlélet, az anyagi élvezetek hajhászása, a szabadosság veszélyeire figyelmeztette a kommunista iga alól akkor felszabaduló nemzeteket. Ez ellen küzdött a Szentatya, és ezért lehet, hogy az ő személyét még most is gyűlölettel nézik, mondta Soltész Miklós, hozzátéve: a mi feladatunk, hogy az általa végigjárt utat mi is megtegyük: izmusok helyett a kereszténység tanítását kövessük.
A rendezvény zárásaként Steindl Rezső, a gyűjtemény tulajdonosa mondott köszönetet a kötet megjelenéséért.
forrás: martinus.hu
kép: Puskás Enikő
