A jubileumi évnek azonban ez csak a bevezetése, hiszen az NB I.-es női labdarúgócsapat vezetősége egész évben a 30. évforduló jegyében szervezett programsorozattal szeretne méltó módon ünnepelni. Idén már rendeztek egy általános iskolai tornát, gyermektornát, és később is lesznek még utánpótlás rendezvényeik. A nyár folyamán pedig egy neves külföldi együttes elleni gálameccset is tervbe vettek. A nyitó rendezvényen Barczi Csaba egyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket, majd László Győző, Szombathely város sportért felelős alpolgármester fogalmazta meg jókívánságait.

Őket követően Dr. Dénes András sportújságíró, a női labdarúgás kiváló ismerője tartott  rendkívül színvonalas előadást a női labdarúgás történetéről,  a kezdetektől egészen napjainkig. Természetesen külön kitért a Viktória 30 éves történetére, számos érdekes tényt osztott meg a hallgatósággal. Kiemelte, hogy mind a mai napig a Viktória az egyetlen nem budapesti csapat, amely magyar bajnokságot nyert. Arra is kitért, hogy Szombathelyről került ki jelentős nyugati klubokhoz a legtöbb női labdarúgó, ez pedig az itt folyó nívós szakmai munkát is igazolja. Méltatta Markó Edina, a Haladás Viktória korábbi kiváló futballistája, volt szövetségi kapitány, a csapat mostani vezetőedzőjének elévülhetetlen szerepét a szombathelyi női labdarúgás felvirágoztatásában. Ő a szombathelyi női labdarúgás ikonikus alakja, aki egész életét a sportágra tette fel. 

A jubileum alkalmából – az egyesületet megalapítása, azaz 30 esztendeje vezető elnökkel Barczi Csabával beszélgettünk.

-    Elnök Úr!  Az, hogy három évtizede áll a női labdarúgóklub élén, már önmagában megsüvegelendő rekord. Mi indította Önt 1993-ban arra, hogy női futballcsapatot alapítson? 

    A Vas megyei Labdarúgó Szövetségben társadalmi  munkában az utánpótlás bizottságban tevékenykedtem, Ekkoriban felvetődött egy labdarúgó klub megalapítása, főként óvodáskorú gyermekek  számára. Ezzel egy időben szép számban jelentkeztek hölgyek, felhívva a figyelmet, hogy az országban több helyen is fociznak már a nők, de Vasban nincsen ilyen. A két elképzelést összefésültük, s ebből jött létre a Viktória FC.  Nyolc lánnyal indultunk el, később volt olyan, hogy száznegyvenen is fociztak a Viktóriában.

-    A női labdarúgás megítélése az elmúlt 30 évben sokat változott. Ma már a nyári olimpiai játékok műsorán is szerepel. Ön belülről hogyan élte meg ezeket a változásokat?

-    Kétfelé bontanám a válaszomat. Egyfelől természetes módon folyamatosan fejlődött és fejlődik ma is a női foci. Másfelől bizonyos terülteken, ha szabad így fogalmazni, még túl is futottunk, lehet, hogy egy-kétszer érdemesebb lett volna türelmesebbnek lenni. Egy biztos: a női labdarúgás mára elismert lett. Ha az egyetemes labdarúgás megakarja tartani vezető szerepét a sportágak között, akkor a női szakág az, amelyben bőven van még lehetőség terjeszkedni.

-    Harminc év alatt számos szép siker részese volt. Mi az, amire a legbüszkébb?

-    Ennyi idő alatt számtalan kihívásnak - sportszakmai, gazdasági - voltunk kitéve, de valahogyan mindig sikerült úrrá lenni a nehézségeken. Önálló egyesületként talpon.