A kormány a növekvő bizonytalanság és a brüsszeli olajembargós tervek dacára sem számít érdemi lendületvesztésre a gazdaságban. Az április végén az Európai Bizottságnak kiküldött konvergenciaprogramban meglehetősen optimista forgatókönyvet vázolt fel a következő évekre, a 2025-ig terjedő időszakban 4 százalékot konstans meghaladó GDP-bővülést jósol.
Márpedig ilyen erőteljes növekedéssel sem az uniós, sem a térségbeli országok nem számolnak.
A VG gyűjtéséből az derül ki, hogy még az elmúlt időszakban erőteljes felzárkózást mutató Lengyelország sem vár kiugró teljesítményt: a tavalyi 5,8 százalék után idén a lengyel bruttó hazai termék 3,8 százalékkal lehet nagyobb, jövőre és az azt követő években is csak 3-3,2 százalékkal bővülhet. A szlovák gazdaság helyreállása a jelek szerint egyre inkább kitolódik, északi szomszédunk a 2021-es 3 százalék után idén mindössze 2,1 százalékkal növekedhet, várhatóan 2023-ban vehet lendületet. A szlovák kormány jövőre 5,3 százalékos GDP-növekedést vár.
A balti államoknál pedig, amilyen gyorsan tudtak elrugaszkodni a 2008–2009-es válság után, most olyan vontatott lesz a kilábalás: Észtországban idén 1 százalékos recesszió jöhet, ami jövőre is mindössze 1,2 százalékra „gyorsulhat”. De Lettországban és Litvániában sem sokkal jobb a helyzet, előbbiben 2,1 százalék, utóbbiban 1,6 százalékkal emelkedhet a GDP az idei évben.
Hiába volt egy koronavírus-járvány, és hiába van most itt egy háború, a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottság körüli szinten áll, a munkaerőhiány és a kormányzati bérintézkedések folyamatosan hajtják fel a kereseteket
– magyarázta a hazai növekedés forrásait a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a kormány által felvázolt makropálya mögött az is húzódik, hogy a kabinet a Brüsszellel fennálló vita ellenére továbbra is arra számít, hogy rendben meg fognak érkezni az uniós források.
A helyreállítási alap felhasználásáról 2023 végéig dönteni kellene, tehát ezek a pénzek nagy valószínűséggel 2023-ban és 2024-ben támogatnák meg a gazdasági növekedést.
Ugyancsak segítené a gazdaságot a kínálati problémák megszűnése, valamint az energiapiac helyzetének javulása, amelyekkel az exportkapacitások is bekapcsolódhatnak a növekedésbe. „Alapvetően ezek húzódnak meg a 4 százalékos makropálya mögött, ami nem egy valóságtól elrugaszkodott elképzelés, bár látva az elmúlt két év eseményeit, gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy mi lesz az év második felében, nemhogy jövőre” – mutatott rá az ING Bank elemzője, aki ezzel együtt úgy látja, idén 4 százaléknál sokkal magasabb lesz a GDP bővülése, jövőre a bázishatások miatt kisebb lehet a dinamika, de a következő években átlagban összejöhet a 4 százalékos ütem.
Virovácz Péter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a mostani helyzetben „felzárkózást nem érdemes kergetni”, szerinte nem a kanyarban előzés időszaka van, sokkal fontosabb a költségvetési és külső egyensúlyi helyzet visszaállítása, vagy az infláció letörése. „Csak olyan intézkedések jöhetne szóba, amelyek a fenntartható felzárkózást támogatják és összhangban vannak az energetikai függetlenedéssel, illetve a klímavédelmi célokkal” – hangsúlyozta az ING Bank elemzője.
Forrás: vg.hu
Fotó: Vajda János
