"Mi a csudát tudnak Önök ígérni a nemzetnek? Majd egy-két hihetetlen, észszerűtlen, elvetemült adócsökkentést? Azt lehet, de abból nem lesz jövő" - így vélekedett Gyurcsány Ferenc a Parlament múlt heti, hétfői ülésén, ahol a jövő évi költségvetésről vitáztak a képviselők.

Mint ismert, Orbán Viktor a napokban ismertette a kormány nagyszabású, a magyar családok támogatását célzó gazdasági csomagját. Ennek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy amennyiben a magyar gazdaság eléri az 5,5 százalékos növekedést, a gyermeket nevelő szülők visszakapják a 2021-ben befizetett adót. A miniszterelnök által elmondottak beépültek a '22-es büdzsébe, ami nem mellesleg adócsökkentést és pénzvisszatérítést hoz a polgárok számára. 

Bár ez hatalmas segítséget jelent a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő magyaroknak, a bukott kormányfő mégis elvetemült ötletnek nevezte azt. Nem véletlenül, hiszen a 2006 utáni kormányzása teljes egészében a megszorításokról szólt: Gyurcsány Ferenc ugyanis az adóemelésekben hisz.

A sötét szocialista múlt

A magyar társadalom az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően szembesült azzal, hogy a baloldali kormányok átverték őket. A volt miniszterelnök szónoklatából világossá vált, hogy a baloldali vezérkar éveken át hazudott az embereknek, meghamisította a gazdasági adatokat és felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott. A 2006-os parlamenti voksolást megelőzően annyira rossz volt a magyar gazdaság helyzete, hogy Gyurcsány Ferencék a választási győzelmüket követően azonnal durva megszorító intézkedéseket vezettek be. És ez csak a kezdet volt:

A BALOLDALI KORMÁNYOK ALATT UGYANIS RENDSZERESSÉ VÁLTAK AZ ADÓEMELÉSEK, SZINTE HETENTE JELENTETTÉK BE A KÜLÖNFÉLE SARCOKAT.

A "kezdőlökést" Gyurcsány Ferenc adta meg: pár nappal hazugságbeszéde után, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2006. júniusi ülésén egy sor, az embereket kellemetlenül érintő intézkedést jelentett be. Így többek között azt ismertette, hogy 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára; a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek négy százalék szolidaritási különadót kell befizetniük; valamint a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót.

A volt miniszterelnök 15-ről 20 százalékra emelte az áfakulcsot; az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát 15 százalékról 25 százalékra növelte. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék négy százalékról hat százalékra emelkedett, a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra nőtt; a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nőtt, egész pontosan hat százalékról hét százalékra.

Az adóemeléseknek közel sem lett vége 2006 nyarán, azok az élet szinte minden területére kihatottak. Jó példa erre, hogy a Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig 60 százalékkal csökkentette.

AZ ORSZÁG GYURCSÁNY ADÓEMELÉSEINEK KÖVETKEZTÉBEN CSŐDKÖZELI ÁLLAPOTBA KERÜLT, ÉS NEM SEGÍTETTE A HELYZETET A 2008-AS GAZDASÁGI VÁLSÁG SEM, AMI TELJESEN FELKÉSZÜLETLENÜL ÉRTE A MAGYAR KORMÁNYT.

Gyurcsány Ferenc ekkor is a megszorításokhoz nyúlt, és azonnal egy 12 pontos csomagot jelentett be. Miután behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), 2008 októberében újabb sarcokat vezetett be. Az állami költségcsökkentés mellett befagyasztotta a közszféra béreit, és visszavonta a 13. havi bért. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát és a jogosultjainak körét. 2009 elején a népszerűtlen intézkedések miatt Gyurcsány körül elfogyott a levegő, így bizalmasa, Bajnai Gordon érkezett a helyére.

Az új kormányfő elődjéhez hasonlóan a megszorításokban hitt, így nem véletlen, hogy a nevéhez tapad a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb megszorító csomagja. Ezt mutatja, hogy a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni.

A szocialista kormány többek között megszüntette a 13. havi bért és a 13. havi nyugdíjat. Emellett 10 százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról.

Most is adót emelnének

Bár azóta több mint egy évtized eltelt, a baloldal továbbra is a megszorításokat helyezné gazdaságpolitikájának középpontjába. Hiába sikerült a jobboldali kormánynak talpra állítania a magyar gazdaságot, hiába sikerült komoly tartalékokat felhalmoznia a költségvetésben, 

GYURCSÁNY FERENCÉK UGYANAHHOZ A MÓDSZERHEZ NYÚLNÁNAK: AZ ADÓEMELÉSHEZ.

Amellett, hogy a DK elnöke elvetemültnek nevezte az adócsökkentés ötletét, más baloldali politikusok, szereplők is hitet tettek a megszorítások mellett.

"Ahogy itt, ma a költségvetés kinéz, ahhoz nagyon-nagyon erős megszorításokat kellene eszközölni a magyar gazdaságban" - jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, baloldali közgazdász az ATV műsorában. Véleményével nincs egyedül a baloldalon, hiszen a parlamenti képviselettel bíró baloldali pártok mindegyike a többkulcsos személyi jövedelemadó visszahozását javasolja, ami már az átlagfizetésből élők esetében is jelentősen növelné az adóterhelést.

A Momentum programja szerint például a jelenleg egységes 15 százalékos szja-kulcs helyett a bruttó ötszázezer forint feletti fizetések esetén 25 százalékos lenne az adó mértéke. A baloldali párt vagyonadót is kivetne, és 2018-as programjukban arról írtak, hogy csökkentenék a két-, illetve háromgyerekeseknek nyújtott családi adókedvezményeket. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is a többkulcsos adórendszerrel állt elő az elmúlt napokban, de a Párbeszéd társelnöke által elmondottakat a szocialista Kunhalmi Ágnes is megismételte.

Hasonlóan nyilatkozott Vadai Ágnes, a DK alelnöke is, aki még a társasági adó rendszerét is felülvizsgálná. Az LMP frakciójának tagjai pedig nemcsak adóemeléssel, de újfajta adókkal is sújtanák a vállalkozásokat.

Az egészségügy is bajba kerülne

A baloldal Karácsony Gergely előretolásával Gyurcsány Ferencék bukott szocialista politikáját akarja visszahozni, ami onnan derült ki, hogy a baloldali összefogás vezető politikusai az elmúlt időszakban többször is elszólták magukat.

Érzékeny terület lehet az egészségügy, hiszen az elmúlt napokban több vad baloldali nyilatkozat is elhangzott. A DK elnöke leszögezte, hogy a vizitdíj és a napidíj bevezetését ma is helyesnek tartja, ami azt jelenti, ha tehetné, újra bevezetné.

Párttársa, László Imre újbudai polgármester pedig kórházakat záratna be. "Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. [...] 90-100 kórház nagyobb biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot" - fogalmazott a baloldali politikus.

Forrás: origo.hu
Kép: MTI/KOVÁCS ATTILA