Furcsa húsvéti hagyományok a nagyvilágban

hv • 2022. április 17., vasárnap •
A húsvéti ünnepkört – ahogyan a többi egyházit is – számos és sokszínű hagyomány teszi világszerte gazdagabbá és színesebbé. Ezekből – a néha meghökkentő - szokásokból szemezgettünk most egy csokorra valót.
Furcsa húsvéti hagyományok a nagyvilágban

Finnország: gyermek varázslók 

Húsvétkor a finn gyerekek bájos, kis varázslókká változnak. Álarcokba öltözve járják az utcát, hagyományos versikéket szavalnak, és csokoládé tojásokat gyűjtenek. Kezükben tollakkal díszített fűzfaágakat tartanak. Finnország nyugati részén pedig húsvétvasárnap nagy tüzeket gyújtanak. Ennek az ősi hagyománynak az eredete az a hiedelem, hogy a lángok elijesztik a rossz szellemeket és a varázslókat, akik seprűiken repkednek Nagypéntek és Húsvétvasárnap között.

Spanyolország: félelmetes haláltánc

Nagycsütörtökön a spanyol középkori hangulatú 12000 lélekszámú Vergesben megkezdődik a „dansa de la mort”, avagy a nagy „haláltánc”. A városlakók ebből az alkalomból félelmetes csontvázjelmezt öltenek magukra. Végigvonulnak az utcákon, ahol pontban éjfélkor megkezdődik a hátborzongató tánc. Ez eltarthat akár egészen hajnali három óráig is, felidézve a keresztút eseményeit. A halál megszemélyesítése amúgy Vergesben a 14. századi pestisjárványra nyúlik vissza, amelyben annak idején rengetegen életüket vesztették.

Franciaország: Napóleon omlettje

Franciaország déli részén, Haux városának főterén minden év Húsvéthétfőjén egy óriási omlettből lehet reggelizni. Az elkészítéséhez több, mint 4500 tojást sütnek meg, amiből akár ezer ember is jól lakhat. A szokásnak történelmi háttere is van. A legenda szerint Bonaparte Napóleon és serege egy alkalommal, amikor errefelé tartott, Hauxban megpihenve omlettet kapott.  A hadvezérnek az elkészített étel annyira ízlett, hogy parancsba adta a város lakóinak, hogy gyűjtsék össze az összes tojást, s ezekből pedig másnap az egész seregének süssenek omlettet.

Firenze: „robbanókocsik“

Toscana fővárosában, Firenzében immáron 350 éve rendszeresen megrendezik a Scoppio del Carro, vagyis a „robbanókocsi“ ünnepségét. Ilyenkor egy szépen feldíszített és tűzijátékokkal felszerelt kocsit 15. századbeli kosztümökbe öltözött emberek húznak keresztül a város utcáin, egészen a híres Santa Maria del Fiore templomig. A kocsira szerelt rakétákat egy pap gyújtja meg a húsvéti mise során, ezek pedig kint, a téren beindítják a tűzijátékot. E szokás eredete -amelynek célja a bőséges termés és szerencse bebiztosítása -, egészen az első keresztes hadjáratokig vezethető vissza.

Korfu: repkedő edények 

Nagyszombat reggelén a görögországi Korfu szigetén az utcák megtelnek „repülő csészealjakkal”. A szigetlakók házaik ablakaikon keresztül dobálják ki a csészéket, a serpenyőket és a tányérokat az utcára, ahol azok nagy robajjal törnek ripityára. Egyesek szerint a velenceiektől származik ez a szokás, akik újévkor minden régi holmit kidobnak, míg mások szerint a virágcserepek hajigálása a tavaszt köszönti és az új termést szimbolizálja, amely már az új edényekben fog kisarjadni. Az élelmes hellásziak persze ebből a szokásból is szépen jövedelmező turisztikai látványosságot varázsoltak mára.  

Norvégia: húsvéri thrillerek

Gondolta volna a kedves olvasó, hogy a hűvös norvégok számára az ilyenkor elképzelhető legjobb időtöltés a bűnügyi regények olvasása! Ezt felismerve a helyi kiadók ilyenkor adják ki „húsvéti thrillerként“ reklámozott, Paaskekrimmen néven futó új köteteiket. Ez a hagyomány majdnem 100 éve,1923-ban kezdődött, amikor egy könyvkiadó az akkori újság címlapján reklámozta új bűnügyi regényét. Manapság húsvétkor, Norvégiában az emberek szeme a tévéképernyőkre, vagy nyomdaillatú könyvekre tapad, hiszen a különböző csatornák ekkor mutatják be a legújabb krimisorozatokat és bűnügyi filmeket A szokás az utóbbi évtizedekben annyira elharapózott, hogy a családok sokszor az elszigetelt hegyi pihenőházaikba vonulnak vissza, teljesen átadva magukat a történetek adta élménynek, ami nem csak a televízióban és a könyvekben, hanem még a tejesdobozok oldalán is vár rájuk!

Anglia: tánccal emlékeznek a mórokra

Észak-Angliában, Lancashire megyében található a kicsinyke, 13000 lakosú Bacup városa Itt a 18. század óta minden húsvétvasárnap furcsa öltözetű, feketére mázolt arcú férfiak népi táncot lejtve járják végig az utcákat. A férfiak fekete-fehér jelmezt, annak a tetejébe húzott piros csíkos szoknyát, nyakukban pedig nemzeti színű girlandot viselnek. A fura hagyománnyal azokra mór tengerészekre emlékeznek (ezért a fekete arcfesték), akik valamikor itt kötöttek ki. S hogy mindez miért pont húsvét vasárnap zajlik minden évben? Nos, arra nemigen van magyarázat, bár a britek mindig is furcsa szokásaikról voltak híresek.

közösség

további frisss

lap tetejére