Fabien Bouglé szerint az ideológia vezérelt német energiapolitika és a zöld lobbi elképesztő károkat okoz Európának, amit a háború és az uniós szankciós politika tovább súlyosbít. A szakértő véleménye több mint riasztó, Franciaország ugyanis az unió egyik fő energiatermelője, több tucat atomerőművel, és egy nagyon komoly kutatás-fejlesztési háttérrel. 10 milliárd eurós költséggel, nemzetközi együttműködésben például itt épül a világ legnagyobb fúziós kutató reaktora, amiből ha egyszer majd technológia lesz, az a világ összes erőművét, napelemét és szélkerekét feleslegessé teszi majd. Fűteni és világítani viszont addig is kell, kérdés azonban hogy mivel? Az atomerőmű bezárás itt is elkezdődött, s úgy tűnik, hogy a francia energiapolitikát Berlinben írják. Fabien Bouglé energia szakértőt Pásztor Zoltán kérdezte a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
– Ön egy nagyon érdekes és egyben megdöbbentő interjút adott néhány napja a Le Figaro nevű francia lapnak. Azt nyilatkozta, hogy nemsokára elfogy a gáz és az áram Franciaországban, vagy legalábbis óriási hiány lesz ezekből. Azt egész Európában érezzük, hogy nagy a baj, de vajon mindez valaminek a kezdete, vagy valaminek a vége?
– Önnek tökéletesen igaza van, egyszerre van vége valaminek és kezdődik valami új. Franciaország borzasztó állapotban van, mert az utóbbi években nem törődött a nukleáris energiájával, amely korábban az ország éléskamrájaként működött. 58 atomerőművünk van, de megtörtént az első nagy baj, hiszen Macron elnök a szélsőbal és a zöldek nyomása alatt bezáratta az egyik legfontosabb erőművünket. Ez szolgáltatta ugyanis a francia háztartások energiaszükségletének két százalékát, és ennek segítségével még exportálni is tudtunk Németországba. Ezzel egy időben gázunk is kevesebb van az Oroszország elleni szankciók miatt. Szerencsére Oroszországból csak a teljes szükséglet 20 százaléka érkezik, mégis a válság nagyon sújtja az országot, és főleg Európát. Ez a krízis nem a háború miatt alakult ki, a nyomai már a háború kirobbanása előtt megvoltak. A cél ugyanis az Európai Unió megújuló energiájának drasztikus megváltoztatása, különösen a szén- és szélerőművek, valamint a napenergia bevonásával. 2021 első felében a németeknek köszönhetően elkezdett emelkedni az olaj és a gáz ára. A háború és a bizarr szankciók erre csak rátettek egy lapáttal, és még tovább növelték azt. Ezért is beszélt nemrégiben mind Macron, mind az energiaügyi minisztere az energiaszükséglet felülvizsgálatáról és a józan fogyasztásról. Ez így politikailag korrekt megfogalmazás volt, valójában energiacsökkentésről beszéltek, különben hiány lép majd fel ezekből a termékekből.
– Lehet, hogy Macron mértékletességet említett, Ön azonban sokkal sarkosabban fogalmazott. Azt mondta, hogy Németország környezetvédelmi háborút hirdetett Franciaország ellen. Egyáltalán miért emelkedtek az energiaárak a németek miatt?
– Látni kell, hogy az utóbbi húsz évben a német kancellárok különböző politikát folytattak az energiaszükségletek terén. Schröder támogatta az átmeneti energiát, például a szélenergiát, de e mellett nem hanyagolta el az atomerőműveket sem. Szél azonban nincs mindig, ezért szükség van másra is. Ezt gázerőművekkel lehetett pótolni, ezért is érkezett az ország gázszükségletének 65 százaléka Oroszországból. A megmaradt szélenergiát pedig értékesítette. Ez az ország saját döntése volt. Mivel egyre több szélturbina épült, ezért ezeket most Franciaországra akarja kényszeríteni. Nemrégiben megjelent könyvemben azt tártam fel, hogyan hatolt be a német szélenergialobbi az Európai Bizottságba és más európai intézményekbe, sőt még a francia környezetvédelmi minisztériumba is. És hogyan kényszerítik a németek ezekre az intézményekre a saját modelljüket, hogyan akarják lerombolni az atomreaktorokat.
Hogy miért? Pusztán anyagi haszonból, hogy ők legyenek a kiszolgálók, hogy mindenki tőlük vásároljon. A cél tehát az, hogy ellenőrizzék Franciaország energiaellátását, ez pedig olyan mintha háborút viselnének ellene. De nemcsak Franciaország van célkeresztben, hanem más országok is. Az Oroszországból jövő gáz egy részét ugyanis továbbadta jó áron, ráadásul most szénerőműveket is újra akarnak nyitni, hogy pótolják a kiesett mennyiséget. A németek nem hajlandók atomenergiát használni, ezért agresszív módon a franciákat is erre akarják kényszeríteni. Pedig Franciaország exportképes lenne. Ezért tovább kellene bővíteni Európa nukleáris energiaellátását. Ez tudná biztosítani a szénmentes energiát. Magyarország ilyen tekintetben jó politikát követ, hiszen atomenergiát használ. Amikor Önök egy új atomreaktort akarnak építeni, az azért van, hogy saját munkaerővel, a magyarok energiaszükségletét azzal elégítsék ki, amivel az önállóságukat erősítik. Az energiapolitika azért olyan fontos, mert ez tudja meggyengíteni az európai államokat. Ha viszont maguk tudják megtermelni a saját energiájukat, ezzel nemzeti szuverenitásukat is erősítik. Ezzel szemben a nemzetközi lobbi megalkotta a saját maga emberét, Jennifer Morgan személyében, aki nem más, mint a Greenpaece vezérigazgatója 2016 óta, német–amerikai környezetvédelmi aktivista, és egy ideje a német zöld miniszter személyes tanácsadója. Politikájuk egész Európa számára óriási probléma. Macron pedig a német érdekeket követi, legalábbis az ő jóindulatukat akarta megnyerni a döntéseivel a francia választások előtti hetekben.
– Mit gondol, ezt a német modellt a japán reaktor, vagyis a fukusiamai katasztrófa miatt dolgozták ki, vagy már jóval előbb megvolt, csak várták a megfelelő pillanatot?
– Korábban is megvolt a gondolat, de Fukusima kapóra jött, ekkor már Merkel nyakán ott volt a kés. Ne felejtsük el, hogy Fukusima nem atomkatasztrófa volt, sokkal inkább egy cunami, és ez utóbbi okozta az emberek nagy részének a halálát. Csernobil nyomában sincs Fukusima. A cunami ölt meg húszezer embert, a reaktor miatt szinte senki sem vesztette életét. A tragédiát azonban felnagyították, és a saját maguk érdeke alá rendelték. Franciaország pedig ettől szenved, ráadásul, ha bezárják a reaktorokat, akkor az emberek elvesztik állásukat. Jelenleg több százezer ember dolgozik valami módon az atomenergiával kapcsolatban. Ezzel szemben Németországban a megújuló energiák terén kétszázezer ember tevékenykedik. Én nem akarom, hogy a villamos áram ára tovább nőjön. Látni kell, hogy a krízis előtt a francia villamosáram Európában a legolcsóbb volt. Ez azért volt fontos, mert biztosította a francia ipar versenyképességét. Mindig is dúltak csaták, háborúk németek és franciák között, de ez most energiaháború. És ennek a csatának minden nap látjuk a jeleit.
– Nem tudom, hogy értesült-e róla, de Magyarország egy új atomreaktort szeretne építeni, ez lenne Paks II. Az Ön szavaival élve, ez nemzeti önállóságunkat erősítené. Ez azt jelenti, hogy ezzel a németek célkeresztjébe kerülhetünk?
– A németek politikája most az, hogy a közelükben, a szomszédos országokban ahány atomreaktort be tudnak záratni, azt meg is teszik. Önök jó politikát folytatnak, energetikai és nem elektromos keveréket használnak. Megnéztem, Önök az energiájuk felét saját maguk termelik majd, ezt teszi Franciaország is. Ez azért jó, mert nagyon sok olyan terület van, ahol nem használunk elektromos energiát, például a kocsivezetésnél, fűtésnél és így tovább. Franciaország viszont függ a gáztól és a kőolajtól. Németország ezzel szemben nem akar nukleáris energiát, az utolsó három atomreaktorát is be akarják zárni, és azt sem akarják, hogy más országok részesüljenek a nukleáris energiából. Vagyis minden európai ország felfoghatja a német modellt egyfajta támadásként. 1957-ben, amikor az unió megalakult, ezzel egy időben, Rómában életbe lépett a Roszatom-egyezmény, amely az atomenergiára épült. Az európai államok függetlensége az atomenergia-ellátásuk függetlenségén alapul. Az unió több országa is, Magyarországot is beleértve kedvező véleményt fogalmazott meg az atomenergiával kapcsolatban, és fejleszteni akarja kapacitását. Ezzel ugyanis a gazdaság erősödik. Az agresszív német politikával szemben csak egy lehetőség van: az egységes európai kiállás.
– Ha mindezt lefordítjuk az átlagemberek szintjére, egy francia család mit érez mindebből? Mennyit fizetett eddig, és mennyit fog fizetni ezek után a gázért és a villanyért?
– A választások előtt a kormány árstopot vezetett be, de korábban, januárban 40 százalékkal nőttek az árak. A feketeleves azonban még csak ezután jön. Az árak nemsokára duplájára vagy triplájára nőnek. A probléma nemcsak a hiány, hanem az európai piac. Ebből az egyesült európai energiapiacból akar most kilépni Spanyolország és Portugália. Legalábbis ezt kérték az Európai Bizottságtól néhány napja. Vajon mi lesz ezzel az európai piaccal, vajon megmarad-e? A válaszom az, hogy nem. Spanyolország és Portugália már most sokkal olcsóbban kap energiát, két nappal a kilépésük bejelentése után, mert nem tagjai ennek a közös európai piacnak. Hirtelen leesett az ár.
– Mit szól egyes európai politikusok, például Manfred Weber, az Európai Parlament néppárti frakciójának (EPP) vezetőjének kijelentésére, miszerint az Európai Unióban szolidárisnak kell lenni, és ha valamelyik országnak nem marad gázból, akkor adjon az, akinek van?
Igen, hallottam én is. Németország ezzel akart több gázhoz jutni. Ez így nem megy. Elfogadjuk a szomszéd országok energiáját, mint ajándék, de nem fejlesztjük a nukleáris energiahálózatunkat. Az utóbbi hónapok Németország kudarcát mutatták, és jó lenne, ha nem próbálnák meg újra meg újra a többiekre erőltetni akaratukat. Húsz éve rossz politikát folytatnak, és a közös európai energiapiacnak is vége lesz hamarosan. Ez így nem mehet tovább.
Ki lesz a győztese ennek a kialakult helyzetnek? Amerika? Kína? Oroszország? Ki lesz az igazi győztes?
Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Az európai nukleáris politikának Oroszországgal együtt kell működnie. Ne felejtsük el, hogy a szankciók szerencsére nem terjednek ki az atomenergiára. Ez egyébként egy jó taktikai húzás volt Macrontól. Vagyis egy olyan nukleáris politikát kellene követni, amely magában foglalja Franciaországot, Oroszországot és más európai államokat, például Magyarországot is. Így képzelte el egyébként Charles de Gaulle is, aki egyszerre volt jó kapcsolatban az amerikaiakkal és az oroszokkal, miközben Franciaország függetlenségét erősítette. Ki lesz a győztes? Remélem, hogy Európa. Lehet, hogy ez a mostani energiaválság fogja megerősíteni az egyes tagállamokat, és ez lesz a kezdete az energiaönállóságra törekvő államok megerősödésének. Remélem, hogy ez a nemzetek Európájának a megerősödéséhez fog vezetni. Én nagyon optimista vagyok.
A címlapfotó illusztráció: A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái „Ne kockáztassátok tovább Európát!” feliratú transzparenssel tiltakoznak Franciaország legrégebbi atomerőművében, az ország keleti részén található Fessenheimben 2014. március 18-án. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Forrás: hirado.hu
