Megfelelő fényvédővel lassíthatjuk a bőrünk öregedését
Az UV-sugárzás nem csak napégés formájában károsítja a bőrünket, de a bőr genetikailag kódolt öregedési folyamatát is sietetti- állítja dr. Dobozy Enikő bőrgyógyász. Az UV-sugárzás károsítja a rugalmas rostokat, így fokozza a ráncképződést. A megfelelő fényvédővel és a túlzott napozás elkerülésével a bőrünk tovább megőrizheti rugalmasságát.
Azonban a ráncoknál komolyabb veszélyt is rejt magában a napon való tartózkodás, hiszen az UV-sugarak a bőrrák kialakulásáért is felelősek.
A bőrünk természetes védelme
A bőrünk maga is rendelkezik egyfajta belső védelemmel az UV-sugárzással szemben. Ez a velünk született „védőfal”, a hámréteg képes az UVB-sugarak 80 százalékát kiszűrni! Azonban a daganatképződés szempontjából veszélyes UVA-sugarakkal szemben már nem rendelkezünk természetes védelemmel - írja a doktornő.
Amíg az UVB-sugárzás az azonnali reakciókért, tehát a napégésért felelős, addig az UVA sugarak már sokkal nagyobb veszélyt jelentenek.
Ezek lehetnek az úgynevezett késleltetett reakciók, vagyis a bőrrák, a napallergia, fényöregedés, melanoma. Tehát a bőrünk természetes védelme közel sem elegendő.
Milyen fokozatú fényvédőt válasszunk?
Fontos tudni, hogy a faktorszám, amit a csomagoláson SPF rövidítéssel jelölnek, nem egyenesen arányos a tényleges védelemmel. Példának okáért a 16 SPF faktorszámú készítmény 92 százalékos, míg az 50 faktoros kb. 96 százalékos védelmet nyújt a napégéssel szemben! Az Európai Unió éppen azért tiltotta be a 100 SPF jelzés használatát, mert azt az illúziót keltené, hogy hatékonyabb, mint az 50 SPF jelzésű termék. (Helyette az 50+ jelzés használatos.) A krónikus fénykárosodás szempontjából fontos UVA elleni védelemről az SPF nem nyújt információt. Amire a naptej vásárlásakor figyelni kell, azok az IPD és PPD rövidítések, hiszen ezek jelzik az UVA elleni védelem erősségét.
„Az tekinthető biztonságos fényvédőnek, ahol a PPD/SPF arány három, vagy annál nagyobb”
- hívja fel a figyelmünket dr. Dobozy Enikő.
Meddig tart a védelem?
A naptejek csak megfelelő mennyiségben alkalmazva tudják hatásukat kifejteni. (2mg/cm2.) A fényvédő hatás kialakulásához kb. fél óra szükséges, ráadásul a napsugárzás, a dörzsölés, az izzadás hatására veszítenek hatóeröjükből, ezért
fontos, hogy 2-3 óránként ismét bekenjük magunkat.
Ami pedig a vízállóságot illet, ennek kritériuma az, hogy a készítmények 20 perc fürdőzés után is megőrzik hatékonyságukat. Ennél hosszabb vízben tartózkodás után azonban már ajánlatos ismételten bekenni a testet.
Mivel a bőrünk állandóan ki van téve a napsugárzásnak, fontos, hogy védelméről nap mint nap, még városi körülmények között is gondoskodjunk. Nők esetében ezért a fényvédő tartalmú arckrémek használata javasolt, a férfiaknak pedig a hajjal nem fedett kopasz részt érdemes mindennap bekenni, esetleg kalapot viselni.
Sajnos az „autóban sem vagyunk biztonságban”, hiszen az üveg nem gátolja meg az UVA sugarak áthaladását, ezért a bőrgyógyász azt javasolja, utazás közben is kenjük be az arcunkat és a karunkat.
Milyen mellékhatásai lehetnek a fényvédő krémeknek?
Dr. Rózsa Annamária bőrgyógyász szerint a fényvédők esetében alapkövetelmény, hogy ne legyenek toxikusak, ne legyenek fényérzékenyítők, és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Abban az esetben, hogy ha egy termék allergiás reakciót vált ki, érdemes egy másik típust választani. Ha megfogadjuk a doktornő tanácsát, a tavaly nyárról maradt naptej helyett minden éveben vásároljuk újat.