Egy napkitörés két hullámban okozhat a Földön is észlelhető zavarokat. Először a fénysebességgel utazó rádióhullámok érik el a Földet néhány perc alatt. A mostani kitörésnél a rádióhullámos zavarás erőssége az R3 fokozatot érte el, és elsősorban Dél-Amerikát érintette, mivel ott delelt éppen a Nap.
A MÁSODIK HULLÁMRA A KITÖRÉS UTÁN 2-3 NAPPAL KELL SZÁMÍTANI.
A töltött részecskék akkor érik el a Földet, ezek hozhatnak létre geomágneses vihart. Ennek erőssége függ attól, hogy történik-e koronakilökődés is a napból, és hogy a távozó anyagfelhő a Föld felé indul-e meg.
A NOAA JELENLEG AZ ÖTFOKOZATÚ SKÁLÁN G3-AS ERŐSSÉGŰ GEOMÁGNESES VIHART VÁR SZOMBATRA.
A Földet az olvadt, mozgó vasmagja által keltett mágneses tere megvédi a napkitörések hatásának többségétől, de a műholdak és az űrhajósok számára veszélyes a természeti jelenség veszélyes lehet.
A leghíresebb és legintenzívebb geormágneses vihar az 1859-es Carrington-esemény volt, amelyet egy, a mostani napkitörésnél 190-szer erősebb jelenség idézett elő. A legnagyobb veszélyt azonban a 2012-es napkitörés jelentette, amely kilenc nap híján a Földet is elérte.
Forrás: index.hu
