“Lesz társadalmi vita, és én nagyon reménykedem, hogy ezt a KRESZ-módosítócsomagot még ebben az évben elfogadják, de legkésőbb a jövő év első felében” – nyilatkozta még szeptemberben Révész Máriusz államtitkár arról a régóta esedékes törvényváltozásról, amely elvileg rendezi a hazai közterületeken ezerszámra – és olykor sajnos összevissza – közlekedő elektromos roller helyzetét.

Miközben a jogalkotók reménykednek, a minap megszületett a legelső ítélet a Kúrián egy ittasan elektromos rollert vezető férfi ügyében.

Elsőfokú ítélet: nem bűnös. Másodfokú ítélet: nem bűnös

Kezdjük egy evidenciával: ittasan tilos járművet vezetni. Ráadásul egyes országokkal ellentétben nálunk egyetlen csepp korty alkohol sem engedélyezett, zérő tolerancia a szabály. Az ügy ismertetése előtt egy kifejezés miatt fontos szó szerint idéznünk a Btk. 236. § ide vonatkozó (1) bekezdését, miszerint “aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, járművezetés ittas állapotban vétségét követi el, s két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A minapi kamarai ítélet egy 2020 nyarán történt rendőri intézkedéssel kezdődött. Az egyenruhások által megállított férfi augusztus 6-án Nyékládházán, a Rozmaring utcában ittasan vezette a saját elektromos rollerét. “A terhelttel szemben rendőri intézkedésre került sor, melynek során a helyszínen alkalmazott LION 7979 D szonda 15 óra 50 perckor 0,43 mg/liter értéket jelzett, ezért nevezettet a Miskolci Rendőr-kapitányságra előállították” – írja az ítélet, amely szerint hamarosan vért is vettek a férfitól, amely megerősítette az alkoholfogyasztást.

Kívülről nézve igazi jogi hullámvasútnak tűnő bírósági ügy lett belőle. A Miskolci Járásbíróság 2021. június 2-án meghozott ítélete ugyan felmentette “a járművezetés ittas állapotban vétsége” vád alól a férfit, ám az elsőfokú ítélet ellen fellebbezett az ügyészség, kérve a rolleres bűnösségének megállapítását. Csakhogy a másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2021. november 17-én helybenhagyta a felmentést, ami ellen immár a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Mindkét bíróság “bűncselekmény hiányában”, pontosan ugyanarra hivatkozva mentette fel a férfit, eszerint az ittas járművezetéshez ittas járművezető és jármű kell egyszerre. Márpedig szerintük az elektromos meghajtású roller nem jármű. Ha nincs jármű, nincs ittas járművezetés. Ítéleteik indoklásában az 1975-ös KRESZ-re, egy 1990-es KÖHÉM-rendeletre, valamint az Európai Parlament és a Tanács egyik 2013-as rendeletére hivatkoztak, márpedig ők ezekben nem találtak olyan sorokat, melyek igazolnák, hogy a villanyroller jármű lenne.

A Kúria a kétkerekű, motoros, akár 30-40 km/órás sebességre képes tárgyra is figyelt, nem csak a leírt betűkre

Természetesen a legfelsőbb igazságszolgáltatási szintnek is a hatályos jogszabályokból kell végső döntést hozni, a Kúria bírája – értelmezve az elektromos rollerek közlekedését, sebességét és veszélyességét – ügyesebben keresett és végül talált olyan törvényrészletet, amellyel indokolva hatályon kívül helyezte mindkét korábbi bírósági ítéletet.

Innentől egy hosszabb idézet következik arról, miként közelíti meg a Kúria az elmúlt években látványosan elszaporodott elektromos rollerek mibenlétét. “A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jármű fogalmának vizsgálatakor a Btk. XXII. fejezetében szabályozott közlekedési bűncselekmények tényállásainak kereteit kitöltő 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) által meghatározott definíciót kell alapnak tekinteni.

A KRESZ 1. számú függelék II. a) pontja meghatározza a jármű fogalmát: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Megjegyzendő, hogy a jármű fogalma általában véve még ettől is szélesebben értelmezhető, mivel járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket tekintjük. (…) Aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ugyanott meghatározott kivételek között nem szerepel.”

Ezután a kúriai ítéletben olvasható pár mondat még szélesebben értelmezi a jármű fogalmát, mondván, hogy tulajdonképpen két csoportba lehet őket sorolni. Gépi meghajtásúakra és gépi meghajtás nélküliekre.

Indoklásuk szerint a gépi meghajtású járművek tovább oszthatók (a nagyobb járműkört magában foglaló) gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. “Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint gépi meghajtásúnak kell tekinteni azokat a közúti járműveket, amelyeket beépített erőgép hajt” – hangsúlyozza a Kúria bírája.

Lehet, hogy a laikusok számára mindez játéknak tűnik a szavakkal, de döntéseiket a bíróságok a leírt jogszabályok alapján hozhatják meg, ezért nem mindegy, mennyire egyértelműek, precízek, frissek és mennyire passzolnak 2022-ben az útjainkon (járdáinkon) tapasztalható közlekedéshez a hazai törvények.

Mit tervez a jogalkotó?

Révész Máriusz államtitkár szeptemberben elmondta az Infostartnak, hogy “teljes konszenzusra jutottunk. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottságnak volt néhány észrevétele, a pontosítás megtörtént. Van egy kész javaslat.”

A Budapest belvárosában gyalogosként, kerékpárral vagy autóval közlekedők napi élménye az úttesten keresztül-kasul, az elsőbbségadási táblákat negligálva közlekedő villanyrolleres. Nem ismerünk erre statisztikát, de ránézésre legnagyobbrészt külföldi, fiatal turistáknak tűnnek a szabálytalankodók, a naponta ezzel munkába járók mintha sokkal jobban figyelnének a közlekedésbiztonságra.

Ettől függetlenül mindenki közös érdeke a mostani káosz felszámolása a szabályozással, amire ráerősít Révész Máriusz indoklása is. Szerinte sok panasz érkezik az ilyen-olyan jogosítvánnyal rendelkező rolleresektől is, akiktől a rendőrök elveszik a vezetői engedélyt, mert az egyenruhások segédmotor-kerékpárnak minősítik a rollereket.

Révész szerint, ha az elektromos rollereket segédmotor-kerékpárnak minősítenék, akkor mindenkitől meg kellene követelni a bukósisakot, ezért ez “egy teljesen rossz helyzet”. A másik cél az elektromos eszközöknél megállapítani, hol és milyen sebességgel mehetnek, és milyen járműnek számítanak.

A nyugat-európai minta alapján azt javasolták az államtitkár szakértői, hogy a 25 km/óránál kisebb végsebességű elektromos rollerekre a kerékpárhoz hasonló szabályok vonatkozzanak, amelyek pedig ennél gyorsabb haladásra is képesek, azokra a segédmotor-kerékpárok szabályai vonatkozzanak.

Forrás: vezess.hu
Fotó: Getty Images