Az egész ott kezdődött, hogy sikerült inaktiválni a koronavírusokat, ráadásul roncsolásmentesen – kezdi felfedezéssorozatuk első fontos mozzanatával Hetényi Roland, a RoLink Biotechnology ügyvezetője. A roncsolásmentes azt jelenti – teszi hozzá – hogy ugyanolyan marad a vírus fehérjeszerkezete és örökítőanyaga, mint volt, azzal a jelentős különbséggel, hogy ez az inaktivált vírus már nem képes fertőzni. Nagyon szigorú körülmények között, ötféle módon ellenőrizték, hogy biztosan sikerült-e elölni a koronavírust, majd azt vizsgálták állatkísérletek során, hogy az inaktivált kórokozó vált-e ki immunválaszt - írja a Mandiner.

Mert ha vált ki immunválaszt, akkor az azt jelenti, hogy használható vakcinaalapanyagként – mutat rá a kutató. Szerencséjük volt, a dolog, ahogy várták, működött. Ennek a felfedezésüknek köszönhetően 2021-ben kifejlesztettek egy vakcinaalapanyagot, ami állatkísérletben orrsprében is működött. „Ez volt az első óriási öröm” – mondja Hetényi Roland.

Ez pont abban az időszakban történt, amikor a koronavírus kapcsán olyan fontos kérdések merültek fel a tudomány számára, minthogy, ha lesz vakcina – akkor még nem volt –, mennyi ideig lesz vajon hatásos, mikor kell majd vajon újraoltani, és hasonlók. „Nem nagyon volt vizsgálati eljárás akkoriban, ami segítségével választ kaphattunk volna ezekre a kérdésekre – hozzáteszem, sejtes immunválaszra ma sincs igazi” – magyarázza.

Hetényiék viszont létrehoztak egy olyan vizsgálati módszert, ami segítségével

nagy biztonsággal, vérből ki tudják mutatni, hogy a páciens szervezete mennyire ellenálló a coviddal szemben.

Mint arról a járvány idején többször is hallhattunk, az immunrendszer védekezése attól függ, hogy a szervezet tud-e vírusra sejtes és az antitestes immunválaszt adni. Az antitestes immunválasz azt jelenti, hogy a szervezet termel a koronavírus ellen védekezésre alkalmas antitesteket, de covid-19-ben az ún. sejtes immunválasz is meghatározó. Erről ritkábban beszélünk.

Az utóbbi fontosabb az immunrendszer védekezése szempontjából, ám Hetényiék eddig nem ismert módszerrel képesek azt mérni. Vannak ugyan módszerek, de azok az antitestet mérik, ami kevéssé ad biztos képet a páciens védettségéről. „Ezért váltott ki tudományos körökben nagy visszatetszést annak idején, hogy az emberek jó sok pénzért mérették az antitestüket” – mutat rá a kutató.

Hetényiék módszere óriási dobás – ráadásul világszerte –,

mert annak segítségével valós és megbízható választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy mennyire védett a vírus ellen a vizsgált személy.

Felfedezésükre úgy jutottak, hogy az általuk inaktivált koronavírust beadták az emberekből levett vérbe és azt figyelték, hogy a véren belül a fehérvérsejtekben milyen változást idéz elő. Azt találták, hogy a fehérvérsejtek kommunikáltak egymással, és volt immunválasz, ráadásul a védettség mértékét is le tudták mérni. Technikájuknak hála nemcsak könnyebb lesz követni a vakcinák hatékonyságát, hanem módszerük a vakcinagyártás alapmódszere is lehet. Ráadásul, és ezért nagy áttörés a felfedezésük, módszerük – elvileg – bármely vírusra alkalmazható.

„Ha jön egy új vírus, azt a gépsor elejébe betöltjük, a gépsor végébe meg kicsöpög belőle a vakcina” – érzékelteti. Technikájukat tesztelték már, most azon dolgoznak, hogy még nagyobb elemszámon, vagyis több emberen megvizsgálják azt. Hetényi Roland kutatóorvosként dolgozik az Országos Vérellátó Szolgálatnál is, az a terve, hogy véradásra toboroznak majd embereket, akik azért cserébe, hogy vért adnak, képet kapnak arról, hogy milyen a védettségi szintjük.

Nyitókép: Csortos Szabolcs és Szentpéteri L. József
Forrás: mandiner.hu