Emlék a "földönfutó városnak", az anyaországhoz ragaszkodás jelképének

há • 2021. december 08., szerda •
3750 kocsi vesztegelt évekig a magyarországi pályaudvarok vágányain, benne több ezer vagonlakóval az 1920-as évek elején. A trianoni határokon kívül rekedt magyarok közül sokan hagyták hátra mindenüket, és váltak inkább földönfutóvá az anyaországban, mintsem idegen országban kelljen boldogulniuk. Az ő élni akarásuknak, az ország újjáépítésének állít emléket egy Szombathelyre érkezett vándorkiállítás.
Emlék a földönfutó városnak, az anyaországhoz ragaszkodás jelképének

Összetartoztunk - Összetartozunk címmel vándorkiállítás járja az országot, amely a legújabb háborús kutatási eredményeket is felhasználva mutatja be a Trianonhoz vezető utat, nemzeti traumánkat, az azt követő példátlan erőfeszítéseket és a következményeket. Az 1920 után a határon túl rekedt, majd később vagonszám Budapest és más nagyvárosok felé indult magyarok évekig éltek vasúti kocsikban a pályaudvarokon, és tengődtek azok között a szerény javak között, amelyeket magukkal hoztak. Az ő életvitelüket idézi a Haladás Sportkomplexum mellett, a Rohonci út és a Bartók Béla körút kereszteződésénél, konténerekben berendezett kiállítás, amelyet kedden nyitottak meg.

Az eseményen dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő a háborús veszteségekről, a történelmi előzményekről beszélt, majd a diktátum részleteit, az akkor alkalmazott elveket bírálta. Mint mondta, a népek önrendelkezésének biztosításáról szó sem volt. Felidézte a "leghűségesebb falvak", a Pinka-völgy településeinek történetét, amelyeket bár zömében horvátok és németek laktak, mégis Magyarországot választották hazájukként, nem pedig Ausztriát, ahová a diktátum értelmében kerültek volna. - El lehet képzelni, hogy ha az egész Kárpát-medencében megkérdezték volna a magyar etnikumú elcsatoltakat, vajon milyen eredmény született volna, ha még a magyarul alig tudó horvátok és németek is magyarok akartak lenni! Ez az a jelenség, amelyet legbecsesebb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona szimbolizál - fogalmazott a képviselő, aki utalt rá, ezért magasodik a kiállításon is a trianoni Magyarország térképe fölött ez a jelkép.

Ami az 1990 utáni időszak viszonyulását illeti a száz évvel ezelőtt történtekhez, ezzel kapcsolatban megemlítette: az 1998 és 2002 közötti Orbán-kormány idején született törvény a "Magyar igazolvány" kiadásáról, amelynek jogi háttere kidolgozásában igazságügyi államtitkárként részt vett. Ott volt ugyanakkor 2004-ben az a népszavazás, amelyen elbukott a határon túliak magyar állampolgárságáról szóló javaslat. - A baloldal akkori és mai vezetője, Gyurcsány Ferenc irányította a sikertelenséghez vezető kampányt, ezt nem felejthetjük el - tette hozzá dr. Hende Csaba. - 2010-ben ugyanakkor a Fidesz kétharmados többségével megalakult Országgyűlés törvénybe foglalta a nemzeti összetartozás napját, ez a jogszabály világossá teszi, hogy összetartoztunk és összetartozunk - hangsúlyozta.

A kiállításmegnyitón beszédet mondott még Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze. A tárlat első látogatói szombathelyi középiskolások voltak, de a következő napokban bárki megtekintheti a trianoni kiállítást, hiszen az december 19-ig naponta 10 és 18 óra között nyitva lesz.

 

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére