A három legnagyobb szénlábnyoma a közlekedésnek, a lakásnak és az étkezésnek van. Az élelmiszerek szénlábnyoma az elfogyasztott élelmiszer termesztése, gazdálkodása, feldolgozása, szállítása, tárolása, főzése során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét jelenti - írja az index.hu.

Az Egyesült Államokban minden háztartás 48 tonna üvegházhatású gázt termel, és

az élelmiszerek háztartásonként körülbelül 8 tonna kibocsátásért felelnek, ami a teljes kibocsátásnak körülbelül 17 százalékát teszi ki.

Új felmérések szerint az állattenyésztés az emberi kibocsátás feléért felelős. De jó hír, hogy ha zöldebb konyhára törekszünk és megváltoztatjuk az étrendünket, pénzt is megtakaríthatunk és egészségesebb étkezésre állhatunk át.

A pénztárcánk kövérebb lesz, mi viszont karcsúbbak.

A bűnös bárány

A legnagyobb környezetterhelést a hús, a sajt és a tojás rója a bolygóra,

a gyümölcsök, zöldségek, babok és diófélék relatíve sokkal kisebb kárt okoznak. Vagyis ha inkább vegetáriánus módon étkezünk, csökkentjük saját szénlábnyomunkat, bónuszként a vízfogyasztást is, mert a vegetáriánus étrendhez körülbelül fele annyi víz kell, mint a hús alapúhoz.

Az egyes élelmiszerek egy kilogrammja által termelt üvegházhatású gázok kibocsátása alapján a topon a bárány áll, aminek tenyésztése a legtöbb szén-dioxid-termeléssel jár. Az Amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport felmérése megmutatta, hogy mennyi egy adott élelmiszer szén-dioxid-kibocsátása, és azt is, hogy az előállítás mennyi autóútnak felel meg. Például 101 kilométert kell autózni ahhoz, hogy ugyanolyan károsanyag-kibocsátást termeljünk, mintha egy kilogramm marhahúst fogyasztanánk. A legrosszabb forgatókönyv tehát, ha lemegyünk a Balatonra marhát enni, vagy feljövünk a Balatonról Budapestre csevapcsicsázni.

A BÁRÁNYT ÉS A MARHÁT A DOBOGÓN A SAJTOK KÖVETIK, MAJD A SERTÉSHÚS, PULYKA, CSIRKE, TONHAL, TOJÁS, KRUMPLI, RIZS ZÁRJA A LEGROSSZABB 10 ÉLELMISZER LISTÁJÁT.

A szénlábnyom redukálása miatt tehát jobb, ha kevés hússal élünk, de az ajánlások között szerepel a sokáig tartó főzés helyett a párolás, a sok nyers étel fogyasztása, a bio- vagy ökológiai gazdálkodásból származó ételek fogyasztása. Ugyanis az ökológiai gazdálkodás módszerei sokkal kevésbé terhelik a környezetet, mint a hagyományos módszerek. A bioételeket termékeny, tápanyaggazdag talajon termesztik, az állatállomány természetes tartásban van.

A környezetvédelem és egészségünk érdekében ne vegyünk sok készételt, helyben vásároljunk, kerüljük a fagyasztott és konzervtermékeket.

A pénzmegtakarítás, a fittség és a szénlábnyom csökkentésének nagyszerű módja, ha saját gyümölcsöt és zöldséget termesztünk erkélyünkön, kertünkben. Így egészséges, növényvédőszer-mentes ételeket ehetünk a bolygó és testünk nagy örömére.

Kép: healthline.com