Felszállt a füst Brüsszelben, régóta húzódó ügy végére került pont. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó cseh kormány ugyanis bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a ránk vonatkozó megállapodásokat – közölte a cseh elnökség Twitter-oldalára hivatkozva az EUrologus.
Az uniós testülettől érkező hírek szerint az EU-hoz akkreditált nagykövetek elvi egyezségre jutottak minden fontos kérdésben, amit a döntések végleges jóváhagyása zár le, írásbeli eljárással. Ez azt jelenti, hogy a nagykövetek jóváhagyták
- nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot,
- illetve a 15 százalékos globális minimumadót,
- hanem az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet,
- valamint a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is.
A részletek egyelőre nem ismertek, a Világgazdaság azonban úgy értesült, az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, így nem kellene megemelni a 9 százalékos társasági adót.
Mennyi az annyi?
A friss hírekre reagálva fejlesztéspolitikai szakértők arról beszéltek az Indexnek, hogy enyhülhetett a brüsszeli szigor. Ez azt jelentheti, hogy nem 7,5 milliárd eurót fagyaszt be átmenetileg az uniós intézményrendszer, hanem ennél kisebb összegről lehet szó: információink szerint három operatív program esetében 65-ről 55 százalékra csökken az ideiglenesen zárolt rész.
VAGYIS 7,5 MILLIÁRD EURÓ HELYETT 6,25 MILLIÁRDOT ZÁRNAK ÜVEGKALITKÁBA, AMÍG NEM TELJESÜL MARADÉKTALANUL A HAZAI, KORRUPCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEKET TÖMÖRÍTŐ 17 PONT.
A döntés hátteréről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős miniszter kedden sajtótájékoztatót tart, amelyről az Index is beszámol.
Nincs minden kőbe vésve
Amikor a helyreállítási terv célegyenesbe fordult, lapunk elsőként ismertette, mi az a kilenc pont, amire Brüsszel 2300 milliárd forintot fizet Magyarországnak. Az viszont mind ez idáig kérdéses volt, mi lesz a kohéziós forrásokkal.
Még november végén is a mínusz 7,5 milliárd eurós magyar forgatókönyvről cikkezett a világsajtó, így a Frankfurter Allgeimeine Zeitung vagy a Politico is, az akkori fejleményekre reagálva Gulyás és Navracsics azonban egyértelművé tette: a felfüggesztés nem egyenlő a forrásvesztéssel, a hétéves ciklus során eleve szakaszos a támogatások lehívása.
Fontos előzmény, hogy az Európai Bizottság ezután ugyan támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, de ezzel párhuzamosan 7,5 milliárd eurónyi, azaz mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására tett javaslatot. A jelek szerint a hajrában ugyanakkor sikerült javítani a magyar pozíciókat, rövidesen megismerhetjük, a kormánytagok olvasatában hogyan.
Ami azonban a fejleszteni vágyó vállalkozásokat a legjobban érdekli, és ahogy arról az Index elsőként számolt be: a kormány már a brüsszeli alku előtt azzal számolt, az újabb tömegpályázat várhatóan március-április környékén jöhet ki, a GINOP Pluszban több százmilliárd forintnyi friss forrás jelenhet meg a reálgazdaság számára, beruházási, illetve energiahatékonysági céllal.
A MOSTANI MEGÁLLAPODÁS ELŐTT IS A KABINET OPTIMISTA FORGATÓKÖNYVE IS ARRÓL SZÓLT, HÉTMILLIÁRD EURÓ ÉRKEZHET BE JÖVŐRE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGTÓL.
Ennek több mint a fele még a 2014–2020-as uniós ciklushoz kapcsolódik, a fennmaradó rész pedig részben a már elindított 2021–2027-es konstrukcióhoz köthető, illetve a helyreállítási tervből, az RRF-ből.
Forint, infláció, GDP
A megállapodásnak számos egyéb kedvező gazdasági hatása lehet, a forint árfolyamát tekintve már rövid távon, szinte azonnal, az inflációs pálya és a növekedési kilátások vonatkozásában pedig közép- és hosszú távon, mindez a 2023-as évnek is lendületet adhat.
A várakozásoknak megfelelően a hazai fizetőeszköz a bejelentést követően azonnal erősödni kezdett, csakhamar újra a kisebb mérföldkőnek számító 415-ös kurzus alatt kereskedtek vele az euróval szemben. A 410-es szintet is célba vette, kedd reggelre el is érte. Mindez annak tükrében figyelemre méltó, hogy meglehetősen erőtlenül, 420 felett indította a hetet a magyar deviza.
Forrás: index.hu
(Borítókép: Index)
