Nem kevesebb, mint 70 százalékkal nőtt a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények aránya Franciaországban és Németországban 2019-2020 között – írja a a keresztények ellen irányuló európai intoleranciát és diszkriminációt monitorozó, bécsi OIDAC legújabb jelentése.

A 2005 óta létező központ részt vesz az EU Alapjogi Ügynökségének munkájában is, és évente ad ki jelentéseket a keresztényellenesség európai helyzetéről. 

A jelentés szerint két ideológiai alapállás táplálja az európai keresztényellenességet:

az egyik a szekuláris intolerancia (liberális vallásellenesség), a másik az iszlámból kiinduló ellenérzések.

A keresztényellenesség sokféle módon manifesztálódik, a jogi és szóbeli keresztényellenességtől a templomrongálásokig, de sajnos a papok megtámadása és meggyilkolása is előfordult.

A jelentés öt országra koncentrál: Németországra, Franciaországra, Spanyolországra, Svédországra és az Egyesült Királyságra. Azért ezekre, mert a központ adatai szerint ezekben a legsúlyosabb a helyzet. A szerzők szerint az „ideológiailag hajtott szekularizációs dinamika” a magánszférába szeretné utalni a vallást, „elfeledkezve arról, hogy a hit fontos szerepet játszik egy egészséges társadalomban”. A szerzők „erős, néha szélsőséges” ellenállást detektálnak, mely főleg a keresztény moralitással áll szemben. Az ellenállás időnként oda vezet, hogy a keresztény álláspontot, vagy akár magánvéleményeket kriminalizálni akarják. 

Mind a vallásszabadság, mind a lelkiismereti szabadság, a szólásszabadság és a szülői jogok hanyatlóban vannak eme országokban – olvasható a jelentésben. A keresztényellenesség a keresztények életének négy területét befolyásolja a leginkább:

az egyházi életet, az oktatást, a munkahelyet és a politikát.

Mind az öt országban nagy problémák vannak a szólásszabadsággal, melyet például az állítólagos gyűlöletbeszéd elleni törvények korlátoznak. A lelkiismereti alapon való ellenállás jogának erodálódása pedig azzal fenyeget, hogy bizonyos hivatásokból eltűnnek a keresztények, például Svédországban (például egészségügyi dolgozónak nehéz lenni, ha valaki ellenzi az abortuszt). Ami az oktatást illeti: a keresztény diákok egyes témákat nem tudnak szabadon megvitatni, és jelentős esetükben az öncenzúra, a szexualitást és párkapcsolatot szabályozó egyes törvények pedig ellentmondásba kerülnek a szülői jogokkal.

Mindez többek közt annak köszönhető, hogy a vallásilag képzetlen és szenzációhajhász média stigmatizálja és marginalizálja a keresztényeket azok konzervatívabb hangja miatt. A vallással, főleg a kereszténységgel kapcsolatos tudatlanság pedig fokozottan jellemző az állami hivatalnokokra és az újságírókra.

A jelentés a kifogásokra is reagál, jelezve, hogy: 1. a kortárs európai keresztényellenesség nem belkeresztény (felekezetközi) konfliktus eredménye; 2. nem pusztán „privilégiumok” elvesztéséről van szó, a keresztény szimbólumok eltávolítása a közterekről pedig megszakítja a történelmi folytonosságot; s hogy 3. nem csak kisebbség, hanem a többség ellen is lehet diszkriminálni, ráadásul 4. a hívő keresztények ma egyértelműen kisebbséget alkotnak Európában (míg a kulturális keresztények többségben vannak).

Hozzáteszik: a kereszténység világszerte a legüldözöttebb vallás, az üldözött emberek 80 százaléka keresztény, de ettől még a keresztényellenesség finomabb formái sem ignorálhatóak.

Lássunk pár példát a jelentésből, korántsem átfogó jelleggel!

Franciaország

A franciák 63,1 százaléka keresztény, ennek 90,5 százaléka katolikus. A muszlimok 9,4 százalékukkal a harmadik legnagyobb vallási csoport (a második a felekezeten kívülieké). Az iszlám alapú keresztényellenességet a bevándorlás, a szekulárist a francia állam laikus jellege táplálja. 

A franciáknál ugyan a törvény elismeri az egészségügyi dolgozók lelkiismereti szabadsághoz való jogát, ez mégsem vonatkozik a gyógyszerészekre, a nővérekre és állami hivatalnokokra. Az orvosok 70 százaléka nem hajlandó abortuszt végrehajtani, de eme jogukat 2018-ban megpróbálták elvenni.

Az iskolákban tilos bármilyen vallási szimbólumot közszemlére tenni. A keresztet elsőként Európában itt, 2004-ben űzték el az osztálytermekből, de

még a Mikulás sem látogathatja meg a diákokat az állami iskolákban. 

A keresztényellenes támadásokról a média nem számol be, vagy ha igen, akkor is csak szőrmentén. A média emellett rendszerint „ultrakonzervatívnak” és „radikálisnak” titulálja a keresztény álláspontot. 

A kereszténységre áttérő muszlimokkal sem bánnak kesztyűs kézzel a franciák. Ata Fathimaharloei és Somayeh Hajifoghaha például Iránban tért át a kereszténységre az iszlám hitről, amit a saría halállal büntet. A pár és két gyermekük ennek ellenére nem kapott menedékjogot Párizstól, a francia hatóságok szerint ugyanis nem fenyegeti veszély őket hazájukban, Iránban. Franciaországban évente háromszázan térnek át a kereszténységre az iszlámról, ami gyakran jár erőszakkal a muzulmán közösség részéről.

Németország

A németeknél hivatalosan a népesség 65,9 százaléka keresztény.

A szólásszabadságot a genderkérdések, a házasság, a bioetika és a szexualitás területén korlátozzák a keresztények hátrányára.

A homoszexualitás, a migráció és a hazafiság kérdésében a konzervatívabb hangok óvatosabban kell fogalmazzanak, hiszen akár rendőrségi ügy is lehet abból, ha nem a fősodratú liberális álláspontot képviselik.

A keresztény egyetemista csoportokat rendszerint homofóbiával és antifeminizmussal gyanúsítják. A radikális baloldali csoportok egyre agresszívabban igyekeznek akadályozni az egyetemi szólásszabadság érvényesülését. 

Németországban 5207 kereszténységre áttérő, korábban muszlim személy folyamodott menedékjogért, és bár áttérésüket bizonyították is, 2045-öt elutasítottak, 99-et pedig visszatoloncoltak hazájukba, ahol üldöztetésnek vannak kitéve. Az, ha valaki keresztelési igazolással vagy egy lelkipásztor igazolásával folyamodik menedékjogért, 11,4 százalékkal csökkenti az esélyeit a menedékjog megkapására, szemben például a muszlim bevándorlók esélyeivel. 

A keresztényellenes támadásokból 255 történt a németeknél, ami meglepően magas szám, bár itt kevésbé súlyos esetek történtek. 

Spanyolország

A spanyoloknál a keresztényellenesség 2004-2011 között vészesen nőtt. Az országban a katolicizmusnak és a keresztényellenességnek is nagy hagyománya van. Egyébként a spanyolok 85,8 százaléka hivatalosan keresztény. 

A jelentés szerint az országban jelentős mértékű a kormányzati keresztényellenesség, mivel a baloldali kormányok agresszíven szekularisták. Egyes esetekben keresztény professzorok nem kaptak állást a nézeteik miatt, ahogy ez előfordult orvosokkal is. Egyes hittanárokat megakadályoztak abban, hogy hittant tanítsanak. Az oktatásügyet a kormány és a laicista szervezetek vallástalanítani szeretnék, a konzervatívok kiállnak a szülői jogok mellett, de jelenleg a baloldali kormány és szövetségesei erősebbek. 

A média és a keresztény megtérők helyzete hasonlatos a némethez és a franciához. Megesett, hogy egy ötven éves iráni férfit, akit a muszlim családja halállal fenyegetett áttérése miatt, és egy barcelonai protestáns közösségtől kapott segítséget, háromszor részesült elutasításban a hatóságok részéről, és 2018 óta rendezetlen a helyzete. 

2020-ra vonatkozólag az OIDAC 55 erőszakos keresztényellenes cselekedetet számolt össze Spanyolországban. Amikor pedig egy jelentésben megjelent, hogy 7000 katolikus nőt gyilkoltak meg a spanyol polgárháborúban, David Roig, a szélsőbaloldali Unidas Podemos politikusa azt írta ki Facebookra: „Csak 7000? Milyen kár! Többnek kellett volna lennie.”

Svédország

Svédország a világ talán legszekulárisabb és legindividualistább országa – írja a jelentés. A legnagyobb felekezet az egykor államegyházként működő lutheránus. A törvényhozás a szekularizációt szolgálja. A társadalmi ellentétek is jelentősek a többi európai országhoz képest. Ez elsősorban radikális szekularista és radikális iszlamista csoportoknak köszönhető. A vallásszabadság korlátozása kicsit erősebb, mint már európai országokban. 

A svédeknél a „lelkiismereti ellenállás” fogalmát a „gondoskodás elutasításával” igyekeznek felváltani, aminek alapján többé nem lehetne elutasítani az abortuszban való részvételt az egészségügyi dolgozók részéről. 

A szólásszabadságot erősen korlátozzák a munkahelyeken, főleg a médiában és az iskolákban. A jelentés készítői által megkérdezett interjúalanyok szerint

rendszeres, hogy embereket kirúgnak a politikailag nem korrekt álláspontjuk miatt.

A legtöbb médiatermék, ami nem kifejezetten keresztény kézben van, marginalizálja, nevetség tárgyává teszi és ellenzi a keresztény álláspontokat. A politikai korrektség befolyása igen jelentős. 

A svéd oktatás a köziskolákban és az egyetemeken is nagyon szekuláris. A keresztények szólásszabadság keményen korlátozzák indirekt eszközökkel, főleg a „no-platforming” eszközével. Gyakran akadályozzák meg keresztény előadók meghívását. Az iskolákban molesztálásnak vannak kitéve a keresztény diákok, amit már az is kiválthat, ha valaki pusztán keresztet visel nyakláncként. A keresztény hit kifejezése különösen problémás a muzulmánok lakta egyes városi területeken. 2020-ban pedig egy fiatal keresztény konvertitát, Hossein Hosseinit, aki muszlimból keresztény lett, emiatt megkéseltek. Sok keresztény menedékkérőt nem fogadott be az ország, mondván, megtérésük nem őszinte, holott mindegyik egyháztag volt.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban ugyan hivatalosan két államegyház is van, a szekularizációs folyamat mégis előrehaladott. A hivatalosan az egyenlőséget szolgáló gyűlöletbeszéd-törvények például elsősorban a keresztények szólásszabadságát korlátozzák jelentősen. Az iszlám viszont egyre nagyobb hatással van a társadalomra.

A keresztény nézeteket hangoztatók gyakran munkahelyüket kockáztatják, az egyetemi professzorokat és diákokat cenzúrázzák, ha konzervatív nézeteket fejeznek ki például a feminizmussal és transzneműséggel kapcsolatban. Az abortuszklinikákat „pufferzónákkal” védik az abortuszellenes tüntetők elől. 

A szülői jogok érvényesülése is hagy kívánni valót maga után, például nem veheti ki a gyermekekét a szülő a kötelező LMBTQ-oktatás alól, hiába tiltakoztak közösen a keresztény, zsidó és muszlim csoportok. 

A médiára jellemző a kereszténységgel kapcsolatos tudatlanság, leegyszerűsítés és szenzációhajhászás.

Az LMBTQ-mozgalom időnként bojkottra szólít fel olyan láncok, üzletek ellen, amelyek vezetői ismerten konzervatívak. Az amerikai eredetű Chick-fill-A gyorséttermet például kitették egy szupermarketből, miután kiderült, hogy tulajdonosa keresztény csoportokat támogat. A melegeknek reintegratív terápiát kínáló Core Issues Trust és  International Federation for Therapeutic and Counselling Choice bankszámláját becsukta a Barclays Bank. A keresztény örökbefogadási szervezeteket és társkeresőket akadályozzák munkájukban a hitük miatt. 

A muszlim hitről kereszténységre áttérők menedékkérelmeit rendszeresen elutasítják, annak ellenére, hogy hazájukban gyilkosság fenyegeti őket.

Egyszer a hatóságok ezt arra hivatkozva tették, hogy „a kereszténység nem békés vallás”. A kormány elutasította a pakisztáni Asia Bibi menedékkérelmét is, akit hazájában halálra ítéltek állítólagos Mohamed-ellenes blaszfémia miatt. Az iráni Reza Karkah kérelmét azzal utasították el, hogy sikertelenül töltött ki egy kereszténységre vonatkozó kérdőívet, holott hite miatt hazájában börtön vár rá. 

A skót kormány statisztikái szerint 2018-2020 között a gyűlöletbűncselekmények 42 százaléka katolikusok ellen irányult. Templomokat olyan mennyiségben vanadlizálnak, hogy ma már a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára fenntartott alapból kapnak pénzt a helyreállításra. 

forrás: Mandiner