Megszerezte az Index annak a kutatásnak a részleteit, amelynek eredményeit a múlt héten a 444 szellőztette meg. A felmérés szerint a teljes lakosság 46 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, miközben az ellenzéki összefogásra csak körülbelül egyharmaduk szavazna. Az Iránytű Intézethet kötött kutatás szerint egyébként a Mi Hazánk 5, a Kutyapárt 4 százalékra számíthat.

Mégis tudott róla Márki-Zay?

A Márki-Zay Péter és az ellenzék számára kellemetlen kutatási eredményeiről összevissza beszélt az ellenzék. A legérdekesebb megnyilvánulás a felmérés szempontjából azonban mégis Márki-Zay Péteré volt, aki leszögezte, hogy egy fillért sem költöttek a kutatásra, valamint elmondta azt is, hogy nem kapta meg a kutatás összefoglalóját (noha Schmuck Erzsébet ezzel ellentétesen arról beszélt, hogy azt az egyesült ellenzék kampánystábja rendelte meg). Vagyis annak ellenére, hogy

Márki-Zay állítása szerint a kutatás létezéséről csak a sajtóból értesült, az Index szerint a kutatást személyesen Márki-Zay Péter részére készítették,
noha nem a nyilvánosságnak szánták

– írja a portál.

Amerikai módszertan, 69 oldalon keresztül

Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült. A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsokaságok esetében akár nagyobb is lehet.

A 69 oldalas dokumentum részletesen kifejti az úgynevezett regressziós modell lényegét, amelynek segítségével például megtudható, hogy melyek azok a tényezők, amelyek növelik, vagy csökkentik a valószínűségét annak, hogy valaki egy adott csoport tagja legyen.

A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, de azt is, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal – igaz, a jelentés azt hozzáfűzi, hogy ezen információk nem mindegyike bizonyult szignifikáns tényezőnek.

Stabil Fidesz- és DK-bázis

A pártpreferenciák tekintetében a kutatás főbb megállapításai a következők:

• Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
• Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.

Kormányváltás, vagy mégsem?

Az Index által megszerzett kutatás szerint a teljes lakosság körében csak 43 százalékra mérték azok arányát, akik kormányváltást szeretnének és 52 százalékra tették azokat, akik nem. A maradék 5 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni. Ezzel kapcsolatban egyébként korábban a Medián számai is azt mutatták: az összes válaszoló 48 százaléka azt pártolta, hogy az Orbán-kormány a választások után is maradjon hivatalban, és a 9 százaléknyi bizonytalan mellett csak 43 százalék voksolt a kormányváltás szükségességére.

A közvélemény-kutatás főbb megállapításai közé tartozik egyébként az is, hogy 

az ellenzéki szavazók egy jelentős része valójában nem akar kormányváltást és a közös listán várhatóan nem voksolnának az ellenzékre.

Ennek egy lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele. A bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, 50 százalékuk ugyanis kormányváltást akar, s csak 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem.

Elsőként a Soros-körhöz tartozó 444 küldte meg a selyemzsinórt

Ahogy arról már beszámoltunk, csütörtökön a 444 megszellőztetett egy ellenzéki politikusok asztalára lerakott kutatást, amely szerint a Fidesz simán vezet az összefogott baloldallal szemben. A hír megjelenése után több olvasónk is jelentkezett, mondván, őket felhívta hétvégén az Iránytű Intézet. Információink szerint a mérés azt is célozta, hogy megállapítsák: a balos összefogás vagy Márki-Zay személyét állítsák-e előtérbe a kampány során. Erről bővebben ide kattintva olvashat.

Lapunk a kutatás kapcsán pénteken felkereste az Iránytű Intézetet is. A szervezettől viszont azt a választ kaptuk, hogy a 444-en megjelent, azóta az Intézetükkel összekötött számsor „nem egy kutatás”, így nem tudják kommentálni. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

A HVG is megrendelt egy kutatást, de Márki-Zay annak sem örülhetett

Pénteken a HVG megbízására készített közvélemény-kutatás is nyilvánosságra került, amelyet a Medián készített. Az intézet 1000 fős mintában szereplők telefonos megkérdezésével végezte a felmérést, amelynek a HVG hetilapjában közölt adatai szerint 

az összes Mediánnak válaszoló 48 százaléka azt pártolta, hogy az Orbán-kormány a választások után is maradjon hivatalban,

és a 9 százaléknyi bizonytalan mellett csak 43 százalék voksolt a kormányváltás szükségességére. A Medián által készített kutatásról itt írtunk bővebben.

Márki-Zay csökkenő népszerűsége miatt elkezdődött a gondolkodás az esetleges lecseréléséről

A fent említett kutatásokat követően Márki-Zay Péter elmondta: szerinte már az is elképzelhető, hogy a baloldalon előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. „Vannak eszközök ahhoz, ha valaki a Fidesz érdekében meg akarja buktatni az ellenzéket belülről” – fogalmazott egy interjúban, hozzátéve, hogy szerinte a 444 által publikált közvélemény-kutatás is ennek lehetett egy eszköze.

Baloldal: Ideje mérlegre tenni az előválasztás óta eltelt időszak eredményeit

Információink szerint a baloldalon már elkezdődött a lehetséges jelöltek számbavétele arra az esetre, ha Márki-Zay körül végleg elfogy a levegő. Márki-Zay kijelentése után több baloldali forrásunk is arról beszélt, valóban ideje mérlegre tenni az előválasztás óta eltelt időszak eredményeit, Márki-Zay kampányának sikerességét. Ahogy egyikük fogalmazott: „egy ilyen szembenézés bizonyosan nem Márki-Zay további jelöltsége mellett fog érveket szolgáltatni”.

Egy általunk megkérdezett elemző szerint Márki-Zay csak előre menekül azzal, hogy maga lebegteti be az esetleges lecseréléséről szőtt terveket.

Ezzel mintegy megelőző csapást akar mérni a zuhanó népszerűsége miatt vele elégedetlenek terveire.

A Századvég felmérése is kétségbe vonta a baloldal miniszterelnök-jelöltjének esélyeit

Mint arról fentebb röviden beszámoltunk, a Századvég legfrissebb felmérése is arra enged következtetni, hogy folyamatosan csökken Márki-Zay Péter népszerűsége. A Századvég decemberi közvélemény-kutatása szerint Márki-Zay Péterről a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott kedvezően és 56 százalékuk kedvezőtlenül. Ez az adatsor is alátámasztja tehát az Index szerint konkrétan Márki-Zay részére készült kutatást, ami 14 százalékos kormánypárti előnyt mutatott az egyesült baloldali listával szemben.

A Századvég felméréséből továbbá kiderült az is, hogy jelentősen csökkent Márki-Zay népszerűsége az ellenzéki előválasztás óta, októberben ugyanis – az előválasztás második fordulója idején – a választók 42 százaléka még kedvező véleményen volt Márki-Zay Péterről, és 47 százalékuk ítélte meg kedvezőtlenül. A Századvég kutatásának eredményeiről ide kattintva olvashat bővebben.

Forrás: mandiner.hu
Kép forrása:  Iránytű Intézet