„A Balaton vize azért lágy és selymes, mert enyhén lúgos kémhatású” – mondta Vörös Lajos ökológus, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa a veol.hu-nak, amit az index.hu is megírt.

A szakember szerint a pH-skálán a 7-es víz számít semlegesnek, a Balatoné 8,5 pH-értékű.

A szakember elmondta, hogy a mi égövünkön és kőzethátterünkben a vizeknek három fő ásványi összetevőjük van: a kalcium, a magnézium és a hidrogén-karbonát.

A kalcium és a hidrogén-karbonát a mészkőből, a magnézium a dolomitból oldódik ki. A tóba befolyó vizek sok szén-dioxidot tartalmaznak. Miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, és számos kémiai reakció eredményeként kalcium-karbonát (mészkő) csapódik ki a vízből.

A befolyó vízben tehát még a kalcium az uralkodó elem, a Balaton vizében viszont – a kémiai folyamatok eredményeként – már a magnézium

– mondta a kutató, hozzátéve, hogy a Zalából és a tavat tápláló vízfolyásokkal érkező vízből évente átlagosan 85 ezer tonna mészkő válik ki a tómederben. Ezt nevezik a köznyelvben iszapnak, ami valójában kalciumból és magnéziumból álló üledékes kőzet, mely egy idő után fel fogja tölteni a tó sekély medrét.

Dráma van kibontakozóban

„A Balaton vizének összetételét a tihanyi intézetben közel száz éve vizsgálják, 1927 óta rendelkezünk róla adatokkal” – mondta a szakember.

Ebből derült ki, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt. A Balaton vize tehát egyre sósabb, amit ötven év múlva már a fürdőzők is érezni fognak. Egyelőre azonban nem befolyásolja az élvezeti értékét. A sótartalom növekedésében szerepe van a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy, mint a parti beépítéseknek.

A korrózió az épületekből és burkolatokból a tóba mosódik, továbbá a Balatonban köt ki a mezőgazdaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is

– tette hozzá Vörös Lajos, aki szerint a teljes képhez hozzátartozik, hogy nemcsak a nátrium-klorid koncentrációja, hanem a többi ásványé is számottevően nőtt az elmúlt évtizedekben.

A MÚLT SZÁZAD KÖZEPÉIG MONDHATTUK, HOGY A BALATON KÖZÉP-EURÓPA LEGNAGYOBB ÉDESVIZŰ TAVA, DE MÁRA EZ A HELYZET MEGVÁLTOZOTT.

A BALATON VIZE MA MÁR NEM ÉDESVÍZ, HANEM A HAZAI TERMINOLÓGIA SZERINT IS „ÉDES-SÓS ÁTMENETI VÍZ”.

A szakember elmondta, hogy bár a tó élővilága megsínyli ezt a változást, kihalni nem fog a tó, mert „a természet mindig mindenhez alkalmazkodik”.

Kép: MTI