Azt hittük, a mögöttük hagyott hétvégén fellélegezhetünk. Végre esett az eső. Olyan híreket is kaptunk, hogy Budapesten egyes utcákat elárasztott a víz. Nálunk, Budafokon, a Sörház utcán is hömpölygött lefelé az áradat a Duna felé.

Pár percig. Aztán hétfőn már csontszáraz volt a kert, a kiégett gyep ugyanolyan fakósárga maradt, mint amilyen pénteken volt. Annyit ért a hétvégi eső, mint halottnak a csók. Vagy a szenteltvíz, hogy stílszerűek maradjunk. 

„Országos átlagban 10 milliméter csapadékot regisztráltunk szombaton és vasárnap, ami alig több a semminél” – mondta az indexnek Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi főigazgatóság szóvivője.

Eközben kéthavi csapadékmennyiség zúdult Tiszakarádra az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint. A hivatalos adatbázisban ezzel új országos napi csapadékrekord született július 30-ára vonatkozóan. Az eddigi csúcs 105,8 milliméter volt, melyet Fertőrákoson mértek 2014-ben. Idén Tiszakarád 123,2 milliméterrel került az örökranglista élére.

Amúgy ez napjaink, a globális felmelegedés időszakának jellemzője. A hihetetlenül rapszodikus csapadékeloszlás, a szélsőséges szárazság és a villámárvizek váltakozása. 

A Balatonnal is ez a gond, hogy az 5174 négyzetkilométeres, Veszprém, Zala, Somogy és részben Tolna megyére kiterjedő vízgyűjtő területre immár másfél éve nem hullott jelentős mennyiségű csapadék. A nyári szezon elején az üzemvízszintet 120 centiméterre emelték, ezt persze nem mindig sikerül elérni, a nyár folyamán a Sió-csatorna zsilipjét már nem nyitják ki, így sikerül valamelyest az elfogadható szinten tartani a tó vízszintjét. Ami jelen esetben azt jelenti, hogy úszni a déli part előtt lehetetlen, mert egy kilométert nagyon kevesen hajlandók gyalogolni azért, hogy ellepje őket a víz. 

Volt már rosszabb a balatoni helyzet

„Amikor mi beszélgetünk, azaz augusztus 2-án, kedden, 82 cm a Balaton vízszintje – közli Siklós Gabriella. – Tavaly ilyenkor 102 centiméter volt, azaz most 20 centiméterrel alacsonyabb, ami nem jó, sőt, kellemetlen, de korántsem rendkívüli. 1921 és 2021 között, tehát az elmúlt száz évben július-augusztusban kereken ötvenszer fordult elő, hogy ennél alacsonyabb volt a legnagyobb tavunk vízszintje. Hozzáteszem, 2002 és 2004 között előfordult egy tartósan extrém alacsony szintünk, 2003. augusztus 1-jén 39 centimétert, szeptember 1-jén 23 centimétert mértünk Siófoknál, ettől most még nagyon messze vagyunk, és még szeptemberben is messze leszünk, amikorra 74–78 centi közötti szintet jósolunk.”

Idén május 20-án már írtunk egy cikket a témában, és akkor, két és fél hónappal ezelőtt a vízügyes szakember 78–88 centiméter közötti szintet jósolt szeptember elejére, tehát a mostani állás szerint valamelyest romlott a prognózis. 

A Balaton egyetlen forrása, a vízpótlás egyetlen útja a Zala folyó, azon kívül csak az az eső számít, ami a tó felületére hullik, de az utóbbi másfél évben ilyen alig volt. 

„Hat–tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtem dolgozni a vízügynek, még tavaszonként az okozott gondot a Balatonnál, hogy a magas vízszintnél a tartós északnyugati szél mintegy kifújta a tavat a déli partra, és szabályosan elöntötték a sétányt a hullámok. Ilyenkor a Sión keresztül csökkenteni kellett a vízszintet, azaz kihúztuk a dugót a fürdőkádból. Az utóbbi öt évben ettől már nem kell tartani, a dugó a helyén marad” – mondja igen szemléletesen a szóvivő.

Szóval, amikor arról beszélek, hogy a mostani vízszint nem extrém módon alacsony, akkor azért azt nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi években tendenciaszerűen egyre alacsonyabb a víz nívója a Balatonban. Ha negatív rekordok nem is dőlnek, de nem ártana már egy tartósan csapadékos időszak, hogy feltöltődjön vízzel a tó. 

Ennyit a vízmennyiségről, de a szintnél semmivel sem kevésbé fontos a víz minősége, tisztasága.

Az időjárás megoldotta az algakérdést

Ilyenkor, augusztus környékén mindig megkongatják a vészharangot az algásodás miatt. 

„A nyár elején vészesen szaporodtak a kékalgák, de július második felében beköszöntött egy hűvösebb periódus, és akkor helyreállt a világ rendje, megállt, sőt, megfordult az algák szaporodása” – nyugtat meg érdeklődésünkre Somogyi Boglárka, a tihanyi székhelyű Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, akit – ahogy ő fogalmaz – odakint, a terepen értünk el. Májusban, júniusban a fecskemoszat volt a domináns faj, ez a nagy méretű moszat onnan kapta a nevét, hogy a nagyító, illetve a mikroszkóp alatt a villás farkú fecskére hasonlít. 

A szakember nem zárja ki, hogyha tartós kánikula következik augusztusban, akkor nagyon elszaporodnak a kék algák, amelynek egyes törzsei mérgező anyagokat, toxint termelnek, ami bőrirritációt okoz. 

Egyes zárt öblökben annyira felszaporodhat a kék alga koncentrációja, hogy az már veszélyes, ezért javasoljuk, hogy a Balatonban történő úszás, fürdőzés után lehetőleg zuhanyozzunk. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy az algaszaporodás a vízkiviteli pontokat is veszélyezteti, ugyanis ne felejtsük el, hogy a Balaton egyes helyeken ivóvízforrás is 

– jelzi a limnológus.

A Balaton vízminősége azonban ettől függetlenül kiváló, szennyvíz gyakorlatilag nem kerül a tóba, még tisztított állapotban sem, amióta megépült az úgynevezett szennyvíz-körcsatorna.

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az alga természetes élőlény, nem szennyezés – hangsúlyozza Somogyi Boglárka. – Nem szép, de természetes dolog, ami hol felszaporodik, hol kevesebb van belőle. Felkészülhetünk arra is, hogy a 40 centisnél sekélyebb területeken a zöld alga is megjelenhet, főleg, ha tovább csökken a víz szintje és nő a hőmérséklete. A part menti részeken könnyen mérhetnek 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket is, a hivatalos vízhőfok azonban még sohasem érte el tudomásom szerint a 30 fokot a Balatonban. Azt ugyanis a víz felszíne alatt egy méterrel mérik Siófoknál, és ott már hűvösebb a víz.”

Hát akkor most aggódjunk, vagy nyugodjunk meg? Igazából nem tudunk mit tenni, nincs ráhatásunk a folyamatokra, vagy csak nagyon csekély mértékben. Értékeljük valahogy úgy a jelenségeket, ahogy a Fonográf tette 2004-es búcsúalbumán, A show folytatódik című számban:

Tudod, a helyzet az jó, de nem reménytelen. 

(Borítókép: Kilátás a balatonföldvári kilátó teraszáról a Balatonra 2017. május 19-én. Fotó:Faludi Imre / MTI)
Forrás: index.hu