Meglepő adatot közölt az Eurostat: 2022 decemberében átlagosan 19 százalékkal emelkedett a többlethalandóság Európa országaiban a 2016-2019-es évek átlagához képest. Meredek növekedés ez novemberhez képest is, amikoris a többlethalálozás „csupán” plusz nyolc százalék volt - írja a mandiner.hu.
Ehhez képest 2020-ban harminc, míg egy évvel később 24 százalékkal volt magasabb, de láthatóan 2022-re is érvényes ez a tendencia.
A legmagasabb arányt 2022 decemberében Németországban regisztrálták (+37 százalék), de kimagasló növekedés volt látható Ausztriában (+27 százalék), Szlovéniában (+26 százalék), Írországban és Franciaországban (mindkettő +25 százalék) is. Húsz százalékkal többen haltak meg 2016-2019 átlagához képest Csehországban, Hollandiában és Észtországban (mind +23 százalék) és Dániában is (+22 százalék), továbbá Finnországban és Litvániában (mindkettő +21 százalék) is.
Eurostat
Miközben Nyugat-Európában 2022 decemberében kilőtt a többlethalálozás, addig idehaza mindössze 2,8 százalékkal emelkedett. De hogyan lehetséges ez?
„Ne feledkezzünk meg róla, hogy a járvány ideje alatt a kumulált, vagyis a továbbgörgetett többlethalandóság nagyon magas volt közép-kelet-európai országokban.
Ideértve hazánkat is, ahol ugyan valamivel mérsékeltebb volt ez az érték, mint a környező országokban, de Nyugat-Európához képest mégis magasabb” – hívja fel a figyelmet Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kutatóorvosa.
Emlékezetes: tavaly és tavalyelőtt parázs viták voltak annak kapcsán, vajon magas-e a magyar többlethalálozási adat, s ha igen, mihez képest az.
Mint a szakértő rámutat: egyes skandináv országokban (Norvégia) viszont az a furcsa jelenség állt elő, hogy a járvány időszakának nagy részében kevesebb volt a továbbgördített többlethaladóság, mint az azt megelőző években. Vagyis ezekben az országokban több életet sikerült megmenteni a covid idején, mint a járvány előtt, ami
a nagyon szigorú járványintézkedésekből, a fegyelmezett társadalomból és a fejlett egészségügyi rendszerből adódhatott.
A koronavírusjárvány során a maszkviselési szabályoknak és a távolságtartási intézkedéseknek hála, nem voltak jelentős veszteségei az influenzajárványnak, a pneumococcus fertőzéseknek sem, szemben a korábbi évekkel, ami azt hozta magával, hogy a téli járványokra érzékenyebb, főként idősebb krónikus betegek szerencsés módon életben maradtak – emelte ki Kiss Zoltán. Most, a covid-járványt követően a magas halálozási rizikóikkal együtt néztek szembe a szokásos téli felsőlégúti betegségekkel, így az influenzajárvánnyal is, ami ráadásul ugye két-három évig kimaradt, vagy nem volt jelentős. Így mindezen idősebb, krónikus betegek – és mindenki más is egyébként – immunrendszere kevésbé volt felkészülve.
„Az adatokon talán már az látszik, hogy ezen, főleg a nyugat-európai idősebb, de korábban sikeresebben megvédett, sérülékeny populáció már szembesül a hétköznapi felső légúti betegségekkel,
ami talán azt is mutathatja, hogy a halálozás végül nehezen elkerülhető egy magasabb halálozási rizikóval rendelkező krónikus betegnek, talán csak elodázni lehet” – emelte ki a szakértő.
Közép-Európában – beleértve hazánkat is – ezek a betegek már meghaltak a covid-járvány idején. Magyarán
a covid idején sikeresebben megvédett nyugat-európai magas rizikófaktorú betegek miatt nőhetett decemberben a többlethalandóság,
nálunk, Közép-Európában pedig azért alacsonyabb, mert ezek a betegek már korábban, a járvány időszakában hunytak el. Bár elgondolkodtató a lengyel és cseh adat , ahol mind a koronavírus járvány alatt sokkal magasabb volt a többlethalálozás, mind most, 2022 decemberében. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy egy felsőlégúti járvány különböző ciklusban érte, éri el ezeket az országokat, mely egy további magyarázatot adhat e jelentős különbségekre.
Ezúttal tehát Nyugat-Európa „zárkózik fel” ezekben a szomorú számokban Kelet- és Közép-Európához.
Ahogy Kiss Zoltán fogalmaz: „hosszútávon, évek során kiegyenlítődik a továbbgörgetett többlethalandóság, mert örökre nem lehet megmenteni az idősebb, krónikus betegségeik miatt nagy halálozási rizikóval rendelkező betegeket. A járvány egyik tanulsága, hogy a halálozási, többlethalandósági adatokat hosszú távon, egyben érdemes értékelni., Ebből adódóan fontos lesz ezen többlethalandósági adatokat a következő hónapokban és években is követni”.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila
