Biológus a tavakról: "Hibát hibára halmozunk"

há • 2022. augusztus 09., kedd •
Fejüket fogják a kutatók, amikor panaszkodó lángosárusokról és bosszankodó strandolókról szólnak a hírek a Velencei-tó rekordalacsony vízszintje kapcsán. A Frisss.hu által megkérdezett biológus szerint sokkal nagyobb bajt okoz az ember annál, mint amit a turisták bizalmának megingása jelenthet.
Biológus a tavakról: Hibát hibára halmozunk

Nemcsak hogy elérte, de alul is múlta az eddigi negatív rekordot a Velencei-tó vízállása. A vízügyi hatóság tájékoztatása szerint a vízszint vasárnapra 58 centiméteresre apadt, ezt hivatalosan Agárdnál mérték. Közben gondot okoz a víz minősége is, a hétvégén egy strandot be is kellett zárni emiatt. Vajon valóban rendkívüli ez a helyzet, és kizárólag a száraz időjárás okolható? A Frisss.hu által megkérdezett biológus szerint árnyaltabb ennél az ügy.

Hibát hibára halmozunk.  A Velencei-tó vízutánpótlására korábban létrehoztak víztározókat, csakhogy időközben háttérbe szorult az eredeti cél - mondta a Frisss.hu-nak Szinetár Csaba biológus. Győzött a gyors gazdasági haszon reménye. - Intenzív haltelepítések zajlottak ezeken a víztározókon, és mára horgásztavakat alakítottak ki rajtuk. Nyárra ezekben a vízminőség nagyon leromlik - részben a túltartott halállomány, a takarmányozás, a felmelegedés miatt -, és emiatt végül alkalmatlanná is válnak arra, hogy ezekből pótolják a Velencei-tó egyébként jó minőségű vizét - fogalmazott az ELTE SEK tanára.

Szerinte el kellene dönteni, hogy vizet spórolunk a tó számára, vagy kiszolgáljuk a horgászturizmust.

A szakember úgy véli, nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei-tó és a Fertő történetéhez évezredek óta hozzátartozik, hogy amikor a vízmélység eléri az egy-másfél métert, utána apadni kezd, és időnként kiszárad. Ennek megvan a természetes ritmusa. - Eleve elhibázott intézkedés, és sok hiba forrása, hogy

az üdülőturizmus kiszolgálása miatt mesterségesen magasan tartjuk a vízszintet, ezzel megakadályozzunk a tó természetes évszakos vízszintingadozását. 

A sekély tavak parti zónájában lévő iszapréteg életéhez hozzátartozik, hogy időszakosan kiszárad, átfagy és lehetőséget kap a kiszáradó üledék a levegő jelenlétében zajló, úgynevezett aerob folyamatokra. Ne csodálkozzunk a mesterségesen fenntartott vízszintekkel járó vízminőség-változásokon - jegyezte meg a biológus.

Jó példaként a Tisza-tavat említette Szinetár Csaba, amelyet télre leeresztenek, nagyjából 90 centiméterre lecsökkentik a vízszintet. - Tavasszal újra elárasztják a tavat, és ezzel a természeteshez hasonló állapotot idéznek elő. Azt az eredeti állapotot modellezik így, ami egykor a Tisza árterére volt jellemző.

Természetközeli, a laikusok számára is szép, és viszonylag jó vízminőségű, gazdag élővilágú  zónái vannak ennek köszönhetően  a Tisza-tónak.

Ne gondoljuk azt, hogy a Velencei-tónál nem lenne ez lehetséges! Hagyni kellene érvényesülni a természetes dinamizmust - tette hozzá a szakember.

Ha továbbra is a minél több turista, és a minél több eladott lángos a rövid távú cél, akkor nem csoda, ha az embernek végül egyre kisebb esélye lesz a természet védelmére, a vízkincsek megőrzésére.

Szinetár Csaba legfrissebb tapasztalatai pedig ezek: - A napokban tett velencei-tavi látogatásom során roppant vegyes kép fogadott. El kell áruljam, a természet most is teszi a dolgát, még akkor is, ha vannak a vízszintcsökkenésnek az élővilág körében is kárvallottjai.

Szégyenkeznivalója a „Moho sapiens”-nek van, aki a megsárgult gyepű köztereket most is ivóvízzel locsolja,

arról nem is beszélve, hogy milyen szomorú látvány a szárazra került partszakaszokon „feltáruló” le nem bomló „hagyaték”, amit eddig a víz eltakart.

közösség

további frisss

lap tetejére