Mindenszentek ünnepe – november 1.
November 1-jén egy napon ünnepeli a katolikus egyház az összes szentet, vagyis a megdicsőült lelkeket. Azokat, akikről –sokaságuk miatt a naptár külön, név szerint nem emlékezik meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.
Ókorból származó ünnep
A keleti keresztény világban már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúra emlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be. A 67. római pápa – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) pedig kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.
Halottak napja – november 2.
November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét. Ennen minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget. Még Szt. Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik szentjeiről, másnap az összes elhunytról is legyen megemlékezés.
998-tól indult el ez az ünnep, majd a XI. században a clunyi bencés szerzetesek hatására széles körben elterjedt. Az Egyház az ünnepen bizalommal fordul Isten felé: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.
Nem csak katolikusok emlékeznek
Az eredetileg katolikus ünnepet és a hozzá tartozó népi hagyományokat idővel más felekezetek is átvették. Így ma már nem csak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Előbbiek a Mindenszentek ünnepét is és a Halottak napját is megtartják, abban az időpontban, mint a római katolikusok. A reformátusok szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox keresztények naptárában viszont több halottak napja is szerepel. A görögkatolikusok a Pünkösd utáni első vasárnapon ünneplik. Az anglikán egyház a halottak napját nem tartja meg, bár egyes - a katolicizmus irányába nyitott - irányzatai újra visszaemelték a megemlékezéseket.
Magyarországon és szerte a keresztény világban az emberek ellátogatnak szeretteik sírjához a temetőkbe, s ott gyertyák és mécsesek gyújtásával valamint koszorúk virágok elhelyezésével emlékeznek rokonaikra, barátaikra.
Fotók: anadalusien360.de, wikipedia.hu,timeanddate.de
Az 1.kép Fra Angelico Mindenszentek című festménye ( XV.száza)
