Az Árpádok titkai: gyanús halálesetek II.

A. • 2021. november 05., péntek •
I. (Bajnok) Béla, akit más néven Beninnek, „Barnakopasznak” vagy „a Bölénynek” is neveztek, felettébb gyanús körülmények közt lehelte ki a lelkét.
Az Árpádok titkai: gyanús halálesetek II.

Neve ismerősen csenghet „a korona és a kard legendája” révén. Bár akár vitézségéről is híres lehetne, elvégre mégiscsak ő volt az, aki András királlyal vállvetve küzdött a német-római császár ellen, amíg az örök békét nem kért. Így elkerülték, hogy Magyarország a császár vazallusává süllyedjen. Ám később ő volt az, aki végül magának követelte bátyja trónját, hiszen amíg Andrásnak fia nem született, azt ígérte Bélának, hogy ő lesz az utódja. ("A korona és a kard” legendája szerint a nagybeteg I. Endre magához hívatta öccsét, hogy válasszon a hercegi rangot jelképező kard és a korona között. Bélának egy ajtónálló megsúgta, hogy ha a koronát választja, bátyja megöleti, ezzel mentve meg őt a végzetes választástól.) Béla végül mégis fellázadt bátyja uralma ellen, és miután András elesett, elnyerte Magyarország trónját. Az ismert történet mellett „Bajnok” királyunk emlékét őrzi még Szegszárd, azaz a mai Szekszárd neve is, amit saját maga után nevezett el. A „szög” ugyanis ómagyar nyelven barnát, a „szár” pedig kopaszt jelent - tehát Szegszárd a barna, kopasz király városa.

A Képes Krónika hosszasan ecseteli a király uralkodói erényeit: „Békességgel országolt, ellenség nem zaklatta, nemzetének javát kereste. (...)  Kegyes hajlandóságból a magyarok terheit megkönnyítette: a szokott adókat és a régi tartozásokat a köteles szolgáltatásokból elengedte. Ezért Magyarország fölötte meggazdagodott, és fölemelte fejét mind a körülötte levő országok fölé: gazdagságban és dicsőségben mind meghaladta őket. Akkor itt a szegények meggazdagodtak, és a gazdagok dicsőségére emelkedtek.”

A nép körében bizonyára nagy népszerűségre tehetett szert, azonban nem mindenki örült Bajnok Béla uralmának. Ellenfele és unokaöccse, Salamon német támogatással kísérelte kicsavarni kezéből a kormánypálcát. Már érezni lehetett a háborúság szeleit, mikor 1063-ban Dömösön ráomlott a trón, és belehalt sérüléseibe. Végzetes baleset, vagy előre kitervelt gyilkosság? Lehetséges, hogy egy trónust olyan szerencsétlenül építettek fel, hogy az egyszer csak rádőlt a királyra? Vagy talán Salamon herceg hívei tehetnek erről a „balesetről”? Vannak, akik ezt a végzetes balesetet annyira képtelennek tartják, hogy inkább merényletként könyvelik el az esetet, elvégre Salamon számára jó hír volt a nagybácsi halála. Ám a tizenéves Salamon sem örülhetett sokáig a koronának, mert Bajnok Béla fiai, Géza, (Szent) László és Lampert hosszú harcok után végül megfosztották a hatalmától. Helyette legidősebb fivérüket, I. Gézát emelték trónra. De ez már egy másik történet.

közösség

további frisss

lap tetejére