Nem hasonlít a mostaniakra
Először múlt hónapban hallottunk róla, és amit eddig tudni lehet, annak alapján szinte semmiben nem fog hasonlítani a jelenleg elérhető koronavírus-vakcinákhoz, tehát sem a Pfizer, sem a Moderna, sem pedig a Janssen, illetve AstraZeneca oltás által járt utat nem követi majd.
Ezek ugyanis, ahogyan azt egyre inkább látjuk, nem vezetnek sem igazán tartós, sem pedig igazán széles körű védelemhez, különösen az új és egyre gyakrabban látott mutáns vírusokkal szemben. Ennek oka tulajdonképpen már az alapelv megismerésekor felmerült. Az Indexen már 2020 decemberében írtunk erről a lehetőségről, miszerint az ilyen jellegű oltások az esetleges mutálódott vírusvariánsokkal szemben tehetetlenek lesznek, mivel kizárólag a vírus fertőzőképességéhez elengedhetetlen, és éppen ezért folyamatos evolúció alatt álló részét, a tüskefehérjét támadják.
Ez az alapelv, illetve a gyakran és gyorsan mutálódó RNS-vírusok magyarázzák részben azt is, hogy például influenza ellen is évente kell oltani. Az influenza elleni oltások egy része, példának okáért a Sanofi-Pasteur által kifejlesztett Flublok nevű oltás ugyanis hasonló alapelven működik, vagyis kizárólag az influenza fertőzőképességében kulcsszerepet játszó hemagglutinin nevű fehérjét támadja.
EZ PEDIG A KORONAVÍRUS TÜSKEFEHÉRJÉHEZ HASONLÓAN GYORSAN MUTÁLÓDIK.
Részben ez is lehet az oka annak, hogy például a Sanofi és a Glaxo rekombináns tüskefehérje alapú Covid-oltását a mai napig nem vezették be.
Az amerikai hadsereg kutatói ezért más módszert választottak. Ők a vírus olyan részét próbálják megtámadni a vakcinával, amelyik nem játszik döntő szerepet a fertőzőképesség megőrzésében, és ezért evolúciós okokból nem is mutálódik, vagy legalábbis nem ennyire gyorsan. Meg kell jegyeznünk, hogy hasonló törekvések folynak már az úgynevezett univerzális influenza vakcina létrehozására is, mely hasonló elv szerint működik majd. A Walter Reed kutatói egy fehérje (ferritin) nanorészecske-vakcinát fejlesztettek, liposzóma kiegészítővel. Ehhez a vírus több alkotórészét, illetve variánsát is hozzá tudják kötni, amivel sokoldalú immunválaszt hoznak létre.
Preklinikai vizsgálatban van
A Walter Reed Intézet munkatársai jelenleg azt állítják, hogy vakcinájuk nemcsak a jelenlegi járványt okozó koronavírus, hivatalos nevén a Sars-CoV-2 jelenlegi és jövőbeli variánsai ellen fog védeni, hanem például a 2003-as SARS-, majd pedig az azt követő MERS-járványt okozó koronavírusok ellen is. Ez utóbbiak a jelenleginél is sokkal súlyosabb betegséget okoztak, és visszatérésük lehetősége azóta is aggasztja a járványügyi szakembereket.
Az amerikai hadsereg vakcinája jelenleg a preklinikai, illetve a klinikai egyes fázisú vizsgálatokon van túl, és az első eredmények igen biztatóak.
EZEK SZERINT AZ ALAPKONCEPCIÓ HELYES, ÉS AZ OLTÁS VÉDENI FOG AZ OMIKRON VARIÁNS ELLEN IS.
Ha valóban beválik az elképzelés, akkor pedig a jövőbeli mutánsok ellen is megvéd majd. Az oltóanyag tartalmaz egy újonnan kifejlesztett molekulát is, ami az oltás hatását erősíti, illetve tartósabbá teszi. Az ilyen adalékanyagokat szaknyelven adjuvánsnak nevezzük.
A jelenleg koronavírus ellen használt védőoltások a Sinopharm és a Sinovac kivételével nem tartalmaznak adjuvánst, de ilyen hatású szereket más betegség elleni vakcinák korábban is tartalmaztak. Az amerikai hadsereg azonban nem a már bevált adjuvánsok közül választott egyet az új vakcinájahoz, hanem egy teljesen új molekulát fejlesztett ki. A klinikai egyes fázisú vizsgálat protokollját már közzé is tette a hadsereg kutatógárdája, így ez bárki számára elérhető.
Ami eddig kiderült, az többek között az, hogy az oltást egyelőre 18 és 55 éves kor között tesztelik, másfél éves időtartammal.
A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos.
(Borítókép: Egy amerikai katona Pfizer vakcinát készít elő Floridában 2021. március 10-én. Fotó: Eva Marie Uzcategui / Bloomberg / Getty Images)
