István király uralkodása idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis minden évben erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. A legenda szerint a betegeskedő uralkodó élete végén szintén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Mária oltalmába. A sors érdekes szeszélye, hogy ő maga is augusztus 15-én távozott az élők sorából.
Szent László: szentté avatások, Nagy Lajos: egyházi ünnep
Ezt az addigi ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra. S hogy miért? Nos, azért, mert István halála után 25 évvel, 1083-ban ezen a napon emeltette oltárra - I. István relikviáit - VII. Gergely pápa hozzájárulásával (illetve még abban az évben Imre fiát és Gellért püspököt) a fehérvári Bazilikában. Ez pedig abban az időben István király szentté avatásával volt egyenértékű.
Nagy Lajos uralkodásától,1342-től kezdve egyházi ünnepként élt tovább. István kultusza ugyan bajor és német városokban, valamint Namurben és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa ekkor rendelte el, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.
Mária Terézia tette nemzeti ünneppé
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Ám Mária Terézia ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot. Ekkortól kezdték minden év augusztus 20-án körmenetben végigvinni Pesten.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083 -ban szentté emelésekor épen találták a koporsójában, nem véletlen tehát, hogy már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, 1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda Horvátországba való menekülése során. (A Szent Jobbot - amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették - ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.)
Betiltott ünnep 1.
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg ismét a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.
A trianoni revízió keresztjében
A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan.(István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.)
Betiltott ünnep 2.: a kommunisták trükkjei
A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését nem merték megtenni Rákosiék. Ahogyan az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag próbálták trükkösen megújítani. Először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új, szocialista államalapítást, szándékosan 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
Újra élő hagyomány
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezték meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja azonban csak 1991-ben történt meg. Az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.
