„Ez a brigád nem alternatíva, hanem hétpróbás gazemberek bűnbandája” - írta az ellenzéki Puzsér, Hadházy Ákos mint szintén baloldali véleményvezér és képviselő pedig azt találta mondani, hogy „komolyan át kell gondolni, hogy ebben a szomorújátékban érdemes-e szerepet vállalni”. Szombathelyen viszont még ezt a bornírt bénázást is lehet tovább fokozni, a vélemények tárházát maga a nagy Márki-Zay (tudják, a gyermeknevelést pofonokkal erősítő jóember), majd a vasi méretekben gyűszűnyi támogatottságú Jobbik is gazdagította.
Kezdjük talán a Závecz Research felméréseivel, amelyekben mindannyiszor kiderült, hogy Ungár Péter lesz a végső, hű de jó jelölt-jelölt, ám közben azt találták írni, hogy Czeglédy azonban az ellenzéki választók (nocsak-nocsak) körében népszerűbb.
A nagy Márki-Zay, aki ugye jelen pillanatban legalábbis Hódmezővásárhely polgármestere, mint messziről jött ember így fogalmazott: „Pedig ebben óriási a kockázat:
Szombathelyen például majd 33 százalékkal egy fordulóban megválaszthatják a DK-s Czeglédy Csabát, aki viszont támadhatósága és 43 százalékos elutasítottsága okán elbukhat a Fidesszel szemben.
De láthatóan a DK-t az sem zavarja, ha ez így lesz.”
Az az érdekes helyzet állt elő tehát, hogy állítólag az ellenzék körében – jelentsen ez az „ellenzék” szó bármit – a Czeglédy a népszerűbb. Amúgy pedig egy elképzelt helyzet elképzelt esetében egy elképzelt univerzumban mégis Ungár, legalábbis a Závecz Research szerint. (Amikor még Závecz egyszerűen Szonda Ipsos volt, a jó Csurka Pista bácsi így jellemezte: „Sanda Piszkos”.) Nagyon szép, mindannyiszor, ahogy elképzeljük, egyre szebb. Ja, nem.
Aztán jött a Jobbik, amelynek döntéseitől hol a szélsőjobbos közösség – lásd Pál Gábor szentendrei képviselőt, akit Dobrev támogat –, hol az újbalosok – lásd a Hadházy–Tóth Csaba küzdelmet Zuglóban, ahol a különböző korrupciós és elásási vádakkal illetett Tóth mellé álltak be -, hol mindenki meg van döbbenve, nos ők Ungár mellé álltak.
Mint emlékezetes, a Jobbik anno a leghangosabb cigányellenes, melegellenes, erősen antiszemita, továbbá Gyurcsány- és MSZP-ellenes párt volt.
Mostanra a jelek szerint ez elmúlt.
(Azt a kérdést fel se merjük tenni, hogy jelenleg akkor mégis mit képviselnek...)
Kövessük ezt a szép ívet: 2010-ben Szombathelyen az Árvai-Balassa duett indult. 14-re és 18-ra már csak Balassa maradt, aztán a jelek szerint ő is kikopik, bár volt ez a Bana Tibor nevű ember, aki először a Jobbikot zárta ki magából, majd a Jobbik zárta ki őt, na most ő épp a nem tudni milyen egyesület nem tudni milyen színeiben indul – vagy nem indul.
Ahogy Ipkovich György, aki volt MSZP-színekben szombathelyi polgármester, szombathelyi országgyűlési képviselő, továbbá az MSZP szombathelyi elnöke is volt, most mégse Szombathelyen jelölteti magát. Vasvár, Körmend, Szentgotthárd népe, úgy sejtem, egy emberként kiáltott fel örömében…, ja, mégse. Ezt az akciót az MSZP, de kicsit a DK színeiben is teszi – bár közben jelenleg is szombathelyi MSZP-s önkormányzati képviselő, oszloposan, immáron harminc körüli éve. (Már várom, hogy mellé is álljon be a Jobbik, igazán szép pillanatok lennének...)
Megkapó, mit ne mondjunk.
Szóval a helyi Jobbik ejtette a Balassát – bár a nyugat.hu-n még legutóbb sejtelmesen úgy fogalmaztak, hogy előjönnek egy saját jelölttel.
Ez, úgy tűnik, elmaradt, és ezúttal nem a DK, hanem az LMP lett a nyerő.
Ez hasonlóan megkapó, mint például Molnár Gyula húzása a napokban – aki az MSZP elnöke volt 2018-ig –, ő most jelentette ki, hogy ugyan marad MSZP-s, de mégis a DK frakciójába ülne be, amelyet amúgy a szintén MSZP-s Harangozó úgy minősített, hogy akkor lépjen ki. (Mármint az MSZP-ből...)
Tudják követni? Nem? Mi sem.
Mindenesetre ez a „demokrácia ünnepe” nagyjából olyan kezd lenni, mintha a piaci kofák alkudozását összehoznánk egy éhes hiénacsordával, miközben hátul egy rezesbanda egy metálkoncertet próbálna túlfújni egy techno-parti közepén...
Illusztráció: marketingtechnews.com