Amennyire rosszul érte a tavaszi aszály a repcét, annyira jól jött a sok nyári zápor-zivatar a kukoricának. Marlovics Norbert kukoricaültetvényében járva megállapíthattuk, hogy idén növényenként egyetlen jól kifejlett kukoricacső képződött a szárakon. Ez azért is érdekes, mert korábban legalább 2-3 csövet kinevelt egy növény. Most azonban ennek is lehet, sőt kell is örülni, hiszen kiváló minőségű termés ígérkezik kukoricából.

- Amondó vagyok, hogy itt, térségünkben meghaladja az idei kukoricatermés a 8-10 tonnát. Ez érvényes Vasra és Zalára, sőt déli szomszédunknál még jobb kondíciókkal lehet kalkulálni, mint nálunk. Komárom megyében viszont jóval szerényebbek a kilátások. Dacára annak, hogy mekkora mértékű szárazsággal indult az év, május 13-tól megjött a várva várt eső, és attól kezdve több ciklusban folyamatosan kaptuk a csapadékot, ami meg is látszik az őszi betakarítású növényeken, beleértve a kukoricát, szóját, cukorrépát, napraforgót. Nagyon kellemes meglepetésként ért bennünket a nyár, hiszen az addigi ritkás búzatáblák a késői eső hatására kiteltek, nagyon szép, pocakos szemek fejlődtek ki, ami visszahozta az elszálló reményeket. Egyedül a repce volt az, ami gyengébbre sikerült, bár az előre megbecsült mennyiséget túllépte a termény, de nem olyan jelentős mértékben, mint a búza esetében. Összességében ez a kultúrnövény sínylette meg leginkább a tavaszi aszályt - adott tájékoztatást lapunknak Marlovics Norbert mezőgazdász.

A szakember szerint sokszor ijesztőnek tűnt az a monszunszerű esőzés, ami leszakadt Szombathelyre és környékére. Nem beszélve arról a közel 100 százalékos páratartalomról, ami a heves záporokat követte.
- Falakról, levelekről csöpögött a víz, olyan érzése volt néha az embernek, mintha Vietnámban vagy Kambodzsában lenne a világ túlsó felén. Ott jellemző az a magas páratartalom, ami itt is érezhető volt azokban az időszakokban. Addig azonban, amíg ezek a záporok nem érkeztek meg, siralmas kilátásaink voltak. Bár mi még itt, a nyugati alvégen mindig szerencsésebb helyzetben voltunk, mint például az Alföldön, ahova még májusban sem érkezett meg a létfontosságú csapadék. Tudok olyan területről az Alföldön, ahol három hullámban kelt ki a napraforgó! Van olyan rész, ahol még csak most tart a növény a virágzási időszak közepén. Mindez a júniusi esők hatására történt, aminek következtében teljesen eltérő módon kezdett el fejlődni a napraforgó. Ez azt jelenti, hogy az éppen csak földfelszín feletti hajtásoktól kezdve egyazon területen volt már 10 centiméteres, meg 30 centiméteres szárba szökkent növény is. Az egy külön játék lesz, hogy éréskor miként tudja utolérni egyik a másikat, vagy fordítva, a kifejlett hogyan tudja bevárni a még fejlődő napraforgót.

A magyar mezőgazdasági termények exportjának jelentős része jellemzően Horvátországot és Szlovéniát érintve Olaszországot célozta, ám a pandémia ezt a szokásosnak mondható forgatókönyvet is átírta. Ugyanis a határok lezárultával a kimenő kereskedelmi forgalmat is fel kellett függeszteni. Marlovics Norbert elmondása szerint már elindultak a kiszállítások, de nem abban a megszokott ütemben, ahogy az elmúlt években történt. Fontos megemlíteni még azt is, hogy a horvát, olasz üdülőterületeken tapasztalható fogyasztás jelentős mértékben visszaesett a járvány miatt, ami összefügg a turistaforgalom csökkenésével. Mivel újra erősödni látszik ezekben az országokban a járványveszély, a kiszállításra váró tervezett árumennyiség - a többi közt húsfélék - jó része itthon maradt. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy a belföldi turizmus mit generált, az viszont biztos, hogy a magyarok többsége inkább itthon nyaralt, ha tehette, éppen ezért ettől várnak a gazdák némi kompenzációt.      

Ami az őszt illeti, bizonytalanság uralkodik a mezőgazdaságban kereskedői és feldolgozói oldalon egyaránt. Akik takarmány-előállítással foglalkoznak, azoknak szükségük van a tápra, ám azt nem lehet előre tudni, hogy ugyanolyan vagy hasonló volumenű lesz-e a takarmány előállítás, és vele együtt a húsexport, mint amilyen az elmúlt években tapasztalható volt. Ennek következtében a "piramis alján" helyet foglaló, a rendszer alfájaként működő növénytermesztők sem tudják, hogy mit és mennyiért tudnak értékesíteni.

- Megítélésem szerint feldolgozóiparunk további fejlesztése rendkívül fontos lesz. Egyrészt azért, mert nem tudjuk, lesz-e újabb fordulója a járványnak, és ha lesz, mit von maga után, másrészt pedig mégiscsak egy nemzetstratégiai ágazatról beszélünk, amiben egyre hangsúlyosabbá válik a hazai alapanyagok, élelmiszerek, félkész- és késztermékeknek a helyi feldolgozása, majd a helyi piacokra, helyi élelmiszerláncokba való eljuttatása. Nálunk egy olyan komoly kontrollrendszer működik a NÉBIH által, ami Európában egyedülálló. Növénytermesztőként egyes növényvédő szereket csak zöld színű növényorvosi receptre tudok kérni, akárcsak az ember- vagy állatgyógyászatban. Nálunk nagyon komoly ellenőrzés előzi meg a különféle vegyi anyagok használatát. Ezért aztán a magyar élelmiszerek fogyasztás szempontjából rendkívül biztonságosak és jóízűek - fogalmazott Marlovics Norbert.