Az innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaság következő évtizedét meghatározó területein kiemelt jelentősége van a zöldtechnológiáknak. Példaként említette, hogy az elsősorban az autógyárak térségében sokasodó beruházásoknak köszönhetően az akkumulátor-technológiák területén két év múlva Európa második legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik majd Magyarország.

A miniszter beszélt azokról a folyamatban lévő vagy induló támogatási projektekről, melyek a gazdaság zöldítését szolgálják, köztük az energiatárolás megoldására vagy a közösségi közlekedés karbonkibocsátásának mérséklésére. Utóbbi kategóriába tartozik például a zöld busz program.

Jövőre már csak karbonsemleges buszok állhatnak forgalomba a 25 ezer lakosúnál népesebb magyar városokban.

A közlekedés zöldítésének egyik leghatékonyabb módja a vasút fejlesztése, ezért a következő 8 évben mintegy 2 ezermilliárd forintot fordít Magyarország vasúti járművekre, amelyek többségének már emissziómentesnek kell lennie.

Palkovics László arról is beszélt, hogy a jelentős környezetterheléssel járó acélgyártás zöldítése is komoly feladat, a technológiában az elektromos áramnak, illetve a hidrogénnek is nagyobb szerepet kell kapnia, hogy a magyar acélipar versenyképes maradhasson.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egy másik közleményéből a szeptember 30-án Magyar Akkumulátor Nap konferenciáról értesültünk. A közlemény szerint a kormány célja, hogy Magyarország vezető pozíciót vívjon ki az akkumulátorgyártásban, és a fenntartható új technológiák kutatásával és fejlesztésével a jövő egyik meghatározó iparágának európai központjává váljon.

A cél, hogy Magyarországon világszínvonalú autó- és akkumulátoripar épüljön,

amelyek egymást kölcsönösen erősítve képesek hozzájárulni a fenntartható növekedéshez. Ehhez elengedhetetlen, hogy a hazai akkumulátor-értékláncban csökkenjen az importfüggőség a kritikus nyersanyagok terén.

Az akkumulátor-iparág fejlesztésére a kormány cselekvési tervet dolgozott ki, amely hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a klímasemlegességi célját, mondta el Kaderják Péter, az innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója a Magyar Akkumulátor Nap című nemzetközi konferencia megnyitóján csütörtökön Budapesten, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar akkumulátor-iparág gyorsan növekszik, a hazai ipar egyik kitörési pontját jelenti.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az eseményen kijelentette, hogy a minisztérium üdvözli a Magyar Akkumulátor Szövetség megalakulását, a szervezet „számíthat a magyar kormányzat együttműködésére és segítségére”.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy óriási kihívás a zöld átmenet megvalósítása a gazdaságban, ugyanakkor a folyamat új munkahelyeket hoz létre és hozzáadott értéket teremt, összességében profitábilis a gazdaság számára. Az átalakulás sikeres lebonyolításában kulcsszerepet játszik az akkumulátor-iparág, amelynek fejlesztése – az új cselekvési terv, illetve a szakmai szervezet megalakulásával – az európai szövetséggel együttműködésben valósul meg – húzta alá.

A konferencián a szakpolitikai döntéshozók és ipari partnerek, illetve tudományos intézetek képviselői plenáris előadások és kerekasztal beszélgetések keretében vitatták meg a cselekvési terv lehetőségeit: a szabályozást, az innovációt, a beszállítói pozíciókat, a járműgyártási átálláshoz kapcsolódó kérdéseket – derül ki a minisztérium sajtóanyagából, amelyben arra is kitértek, hogy Németország után Európában Magyarország rendelkezik a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással.