Csökkenő pályára állt az építőipari termelés, már a decemberi teljesítmény is mínuszos előjellel szerepelt az ágazati kronológiában, a 2023. januári adatokat azonban még csak holnap teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A piaci szereplők már majdnem az egész első negyedévet átlátják, ennek alapján az egy évvel korábban mért teljesítménytől elmaradó januári adatokra számít Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke – tudta meg a Világgazdaság. 

Megtorpanni látszik a lakásügy, mind az elkészülő új lakások, mind a megrendelt és elvégzett felújítások számában a tavalyitól elmaradó mennyiségre van kilátás, a megrendelők ugyanis kivárnak. A lakossági és vállalkozói lakásépítés egyaránt fékez, idén legfeljebb 18 ezer lakás átadására, és a tavalyi 250 ezer után mindössze 180 ezer felújítására lát esélyt az ÉVOSZ elnöke az időarányos kivitelezési adatokból és a megrendelések számából ítélve. 

Hiába nőtt az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma, miután kevesebb a megkezdett kivitelezés, és a lakásfelújítások száma is elmarad a tavalyitól, az olló tovább nyílik, a korábbinál nagyobb arányban hiúsulnak meg, illetve halasztódnak el építkezések.

Az építőanyagok területén a múlt évi 24,5 százalékos árnövekedés után átlagosan máris 10 százalékkal drágultak az import és a hazai termékek, noha egész évre számított 10-15 százalékos drágulásra a szakszövetség. Koji László véleménye szerint, miután a lakosság kivár a két számjegyű hitelkamatok és a szintén két számjegyű építőanyagár-emelkedés hatására, ez már előrevetíti, hogy árkorrekcióra lesz szükség a piacon.

Kérdésünkre az ágazati szövetség elnöke leszögezte:

akciók keretében mérséklődhet az építőanyagok ára, elsősorban a hazai gyártású tégla, cserép, falazóelemek, szigetelőanyagok lehetnek olcsóbbak.

Az importtermékeknél a forint árfolyama fogja befolyásolni az árakat. 

Az elmaradó állami és önkormányzati, vagyis közösségi megrendelések hiányát csak bizonyos mértékig tudja pótolni a magánszféra, mintegy 15-20 százalékos mértékben lehetséges átjárás a két terület között, de a lakossági megrendelési kedv most éppen stagnál, illetve visszaesett.

Sok a bizonytalanság, például még mindig nem látszik az sem, hogy a Magyarországnak járó, két éve esedékes uniós források mikor hívhatók le

–  emlékeztetett az ÉVOSZ elnöke.

Ha egy vállalkozásnak tartósan több mint 15 százalékkal csökken a rendelésállománya, akkor kénytelen az élő munkaerő állományát, a dolgozói létszámot csökkenteni. Április-május tájékán már látszani fog, hogy hova vezet a jelenlegi tendencia. Ami biztos, hogy a szakmunkásokat és a mérnököket szeretnék hosszú távon megtartani a cégek, béremeléssel, képzéssel, vagyis a létszámleépítési kényszer jórészt a szakképzetleneket érinti majd.

Harmadik országbeli munkavállalókra pedig majd csak akkor lesz szükség, ha a megrendelésállomány bővül,

egyelőre a megrendelésekért versenyeznek a cégek, ami egyébként a hatékonyság javulását is eredményezheti.

Az építőipar rugalmas éves munkaidőkerettel dolgozhat, ami az év első negyedében még segíti a foglalkoztatottak megtartását. A továbbiakban viszont már zömében azon múlik minden, hogy megérkeznek-e az uniós pénzek, és hogy tovább emelkedik-e az építéssel együtt járó beruházások aránya. Ez szükséges ahhoz is, hogy ne forduljon recesszióba a gazdaság.

Forrás: vg.hu
Fotó: Kallus György / Világgazdaság, Vémi Zoltán / Világgazdaság