„Ha veszel, megtelik a kezed. Ha adsz, a szíved telik meg” – ennek jegyében indítjuk útra hagyományos adventi jótékonysági akciónkat, melyben ismét számítunk az Önök támogatására. Ezúttal három gyermek gyűjtésünk kedvezményezettje. Olvasóink adományait a Lapcom Média Alapítvány 12096705-01312657-00300002 számlaszámára várjuk december 22-én 12 óráig. Az összegyűlt pénzt háromfelé osztjuk majd, és karácsonyra átadjuk a gyermekek családjának. Járuljunk hozzá együtt, hogy legyen szép az ünnep!
A Szombathelyen élő Keresztes Vida tízéves korában kényszerült kerekesszékbe. Szervezetéből egy bizonyos fajta fehérje hiányzik, amit nem tud önállóan előállítani, és mesterségesen sem pótolható. Most azonban felcsillant a remény egy külföldi gyógykezelés lehetőségére, ezért vállalta a család, hogy elfogadják segítségünket, olvasóink adományát. A fiú szervezetének nagy segítséget adó kezelés ugyanis éves szinten tízmillió forintra rúgna. Vidáék otthonában családias, adventi hangulat fogad. Édesanyjával és a naponta besegítő nagymamával úgy szervezik a mindennapokat, hogy a fiút a legnagyobb nyugalom és boldogság vegye körül.
Vida csak az elektromos kerekesszékkel tud közlekedni, ezért a legfontosabb volt számára az önállóság, amit sikerült megteremteni, ezáltal teljes életet élhet. A lakást akadálymentessé tették a fiú számára, és olyan kényelmes elektromos kerekes széket sikerült beszerezni, amivel Vida még az ülésmagasságot is változtatni tudja. Ezzel az eszközzel, ha jó az idő, az iskolába is önállóan el tud menni. Ott már várja Zsuzsa, a segítő, akit telefonon bármikor elér és aki szükség szerint segít neki az óraközi szünetekben is.
Nagy szerencsének tartják, hogy rátaláltak a Brenner-iskolára: az épület akadálymentes, és a pedagógusok, diákok és az ott dolgozók is nagyon segítőkészek. Vida édesanyja, Magyar Emese igyekszik a lehető legtöbb élményt megszerezni a fiú számára. Vida kedvenc színháza a Kőszegi Várszínház. Sportszeretete példaértékű, hiszen mozgáskorlátozottsága ellenére érti, átéli és lelkes szurkolója focista bátyjainak, kedvenc futball- és kosárcsapatainak is. Hálásak a jóistennek mindenért, a segítő kezekért, a harmóniáért és boldogan élik a mindennapjaikat.
A 12 éves Stieber Zsombor – Zsömi – kis túlzással össze volt nőve az édesanyjával, akit 57 évesen agresszív daganat, tüdőrák vitt el október közepén. Az édesapjával azóta belerázódtak, mert bele kellett, az anya nélküli mindennapokba. Tavaly télen, miután kigyógyult Covid-fertőzéséből, egy mellkasröntgen során derült fény arra, hogy Stieber Béla felesége, Edit daganatos beteg. Márciusban megműtötték, később agyi áttétet állapítottak meg nála. Szeptemberben egy nap Zsömit reggel még elkísérte az iskolához, délután elveszítette az eszméletét, mentő vitte a kórházba, ahonnan már nem tért haza.
– Tudtuk, hogy nagy a baj, agresszív a daganat. Az utolsó öt hétben mindennap bementünk a kórházba. El is tudtunk búcsúzni, és megszoktuk, hogy magunk vagyunk, mégis nagyon nehéz földolgozni, hogy nincs már – mondja az édesapa. Zsömi, aki nagyon anyás volt, úgy fogalmazza meg: mióta nem él az anyukája, mintha lelassult volna az életük. Édesapjának bele kellett tanulnia a mosásba, vasalásba, a főzésbe, abba, hogy a fiát iskolába indítsa reggel. Zsömi nagy segítsége, szeret kísérletezni a konyhában. Emellett szívesen sportol, horgászik. Édesapja mozdonyvezető, nyugdíj mellett négy órában dolgozik még. Zsömi pedig egyre önállóbb, akkor sem fél, ha alkalomadtán apa munkája miatt éjszakára egyedül marad.
A szombathelyi kisfiú iskolája és az édesanya munkahelye is szervezett gyűjtést a javukra, sokat segítettek. Stieber Béla nehezen fogadta el a pénzt, ahogy most is kényelmetlenül érzi magát. Egyedül a fia iránt érzett felelősség, Zsombor jövője, tanulmányai miatt állt rá a dologra. Az idei karácsonyuk csendes lesz. Magukban és a nagymamával töltik, Edit édesanyjával. Velük lesz még Pablo cica, akit még anya ígért meg a fiának, de már csak apa tudta beváltani az ígéretet néhány hete. Zsömi ajándékba a karácsonyfa alá telefont szeretne. Az apukája most nem vágyik másra, csak nyugalomra.
A jánosházi kisfiú, Máthé Bence január 1-jén lesz 7 éves, egy hónapja autóbaleset miatt elvesztette édesanyját. Az édesapjával nincs, és nem is volt kapcsolata. A nagynénje vette magához a párjával négy saját gyermekük mellé. – Ahol négy elfér, elfér az ötödik is – mondta az elhunyt fiatalasszony nővére, Barátné Máthé Erika, aki ápolónő egy otthonban, a férje gyári munkás. Elkel a segítség. Bence írt a Jézuskának levelet: laptopot és elektromos rollert szeretne karácsonyra. Jánosházán Virsli kutya üdvözölt minket, miután beléptünk az udvarról a háromlakásos társasház középső ajtaján, amelyen hívogató az adventi díszítés. A családi melegség, a gondosság odabent is látszik, de bizony nem könnyű megteremteni hat embernek a megfelelő életfeltételeket.
Baráthné Máthé Erika egy szóval sem panaszkodik, meg sem fordult a fejében, hogy a kisfiút másnak adja. – Már akkor magamhoz vettem, amikor a baleset történt. Bíztam benne, hogy a húgom felgyógyul, mondtam neki látogatáskor a kórházban, hogy Bence velem van, és ő tudta, ez jól van így – mesélte az anyuka, akinek négy saját gyermeke van: Nikoletta 20, Martin 17, Dzsenifer 15, Virág 10 éves. Az elárvult Bence a legkisebb lánnyal lakik egy szobában, hogy ne legyen egyedül.
– Tizennyolc éves korom óta nevelek gyereket, akkor született az első. Soha nem volt segítségem, mindig megoldottuk párommal a problémákat. Olyan még nem adódott, hogy nélkülöztünk volna. Amíg erőnk, egészségünk van, mindent meg fogunk tenni a gyerekekért, Bencéért is, hogy becsületes, normális felnőtt legyen belőle – hallottuk Erikától, akit a kisfiú nagyon szeret, reggelenként megöleli, megpuszilja, mielőtt bemegy az iskolába. Ha megkérdezik, van-e testvére, felsorolja a négy unokatestvérét. Virágnak mondta, hogy „most már ide tartozom”.
