Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a La Manche csatornát átszelő illegális migránsútvonal népszerűsítését a közösségi média felületein a brit belügyminiszter, Priti Patel. A politikus a Facebook, az Instagram, a Twitter és a TikTok üzemeltetői számára fogalmazott nyílt levélben követelte, hogy a platformok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az ilyen tartalmak ne áramolhassanak a közösségi média felületein.

„Ezek a posztok arra bátorítják az Egyesült Királyságba bejutni vágyókat, hogy egy biztonságos európai országot elhagyva kockáztassák saját maguk és családtagjaik testi épségét; ráadásul, számos esetben ezek a tartalmak az emberkereskedők munkáját reklámozzák.”

- nyilatkozta Patel.

Együttműködés eddig is volt a brit bünözéselhárítási ügynökség (National Crime Agency) és a közösségi médiumok között, ugyanakkor a kormányzat további erőfeszítéseket követel a platformok részéről, mielőtt „még több férfi, nő és gyermek veszti életét a csatornán.”

A Facebook szóvivője osztja Patel álláspontját: az embercsempészet illegális, és (elvileg) nincs helye olyan tartalomnak ezen a közösségi platformon, amely bármilyen formában is elősegítik ezt a tevékenységet. 

Ennek ellenére a politikus által kifogásolt jelenség nagyon is létezik: a TikTokon például időről időre - mintegy marketing célzattal - ilyen kifogásolt tartalmak jelennek meg. Ezek közül egy például

a Calais-ből Doverbe irányuló tengeri migrációs útvonalat idealizált formában mutatja be, kifejezetten abból a célból, hogy vonzóvá tegye azt.

Ezt az illegális migránsokat is bemutató videót több mint 800 ezren nézték meg, s noha a tartalom a kínai kézben lévő TikTokon jelent meg, hasonló, például hamis útleveleket és gyorsított vízumügyintézést reklámozó tartalmakat a Facebookon, a YouTube-on, az Instagramon és a Twitteren is rendszeresen publikálnak.

Sajtóértesülések szerint 2020 óta a 21 mérföldes utat megtenni kívánók száma megduplázódott. Ez évben, május végéig a számot 3 és 4 ezer köré becsülik – ennyien kelhettek át illegális módon a La Manche csatornán. 

A Precedens még március végén írt arról, hogy a brit kormány radikális módosításokat kíván eszközölni a bevándorláspolitika területén. A brit belügyminiszter javaslatára az Egyesült Királyságban a jövőben megtagadhatják az illegális migránsoktól a letelepedés jogát az országban, annak ellenére is, hogy az illetők egyébként menedékjogra jogosultak. Priti Patel célja a javaslattal nem más, mint hogy elejét vegye az embercsempészetnek.

Az úgy nevezett „Sovereign Borders Bill” („szuverén határokra vonatkozó törvényjavaslat”) tartalmazza majd a fenti elképzeléseket,

amelyek parlament előtti prezentálása idén őszre várható.

Ezt a politikát Enver Solomon, a menekültügyi tanács vezetője „működésképtelennek” titulálta, s álláspontja szerint minden bizonnyal bukásra van ítélve. 

„Ahelyett, hogy a kormány kormány kizárólag az erőszakszervezetek tevékenységére támaszkodna a menekültügy és a határvédelem során, szélesítenie kellene az Egyesült Királyságba vezető biztonságos útvonalak körét. Így az embereknek nem kellene sorsukat az embercsempészek és különféle bűnözők kezébe helyezve és életüket kockáztatva belevágni ezekbe az életveszélyes utazásoknak”

– így Solomon.

Más álláspontra helyezkedik Tony Smith, a brit határvédelem korábbi vezetője. Szerinte

a kormányzatnak nem mást, mint a fegyveres erők aktiválását kellene megfontolniuk a migráció megfékezése érdekében.

Úgy véli, hogy az Egyesült Királyság határőrei a migránsáradatot alig győzik, teljesítőképességük határait súrolják.

Éppen ezért Smith szerint a brit belügynek a továbbiakban fel kellene hagynia a struccpolitikával, és úgy tenni, mintha egymaga meg tudná fékezni az országba irányuló illegális migrációt. 

Ehhez – véli Smith – a mostaninál központosítottabb szemléletmódra van szükség, e körben pedig leginkább a brit hadsereg és a különböző állami erőszakszervezetek – például rendőrség – kapacitásaira lehetne számítani.

Smith saját tapasztalatait idézi fel, amikor 2012-ben a londoni olimpiára felkészülve több száz katona vigyázta a békét az Egyesült Királyságban, miután a G4S nevű privát biztonsági szolgálatról bebizonyosodott, hogy alkalmatlan erre a feladatra.

„Örömmel vettem fel a kapcsolatot a hadsereggel – a szervezet kapacitásai igen meggyőzőek. Egy raktárat akár egy nap alatt is fel tudnak húzni. Egyszerűen lenyűgözőek. A brit belügy képtelen erre még akkor is, ha kapacitásainak egy részét privát cégeknek szervezi ki.”

- állítja Smith. 

A Telegraph értesülései szerint azonban a belügy jelenleg nem számít a hadsereg beavatkozására. „Nem egészen világos számomra, hogy mely olyan kapacitásokat tudna a brit hadsereg a rendelkezésünkre bocsátani, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik.” - állítja a Telegraph forrása.

Forrás: mandiner.hu
Kép: Glyn KIRK / AFP