Manapság mintha csökkent volna a hagyományos tanárszakok iránti érdeklődés. Ön szerint hogyan lehetne a diákok számára vonzóvá tenni a tanári hivatást? Mi az, ami Ön szerint a legszebb a tanári pályában?
Valóban csökkent a tanári pálya iránti érdeklődés, ezt igazolja az Educatio kiállításon tapasztalt beszélgetések sora is. A megszólítottak körülbelü 10 százaléka gondolkodott el a tanári szakon, a többi elutasító volt: soha! – mondták. Ennek a hátterében a rendszerváltás körül zajlott munkaerő-elszippantás áll, amely azóta sem rendeződött. Amikor a bankok, biztosítók, vállalkozások beindultak, a könnyen tanítható munkaerőt keresték, és ezt a tanárokban találták meg. Ugyanis a tanárok hamar megtanultak bármit, megbízhatóak, és nyilván így több bérért tudtak elhelyezkedni. A tanári fizetést azóta sem rendezte megnyugtatóan a mindenkori kormányzat, és leamortizálódott a tanári pálya. Csapó Benő professzor urat idézve: „nem azért kell a tanári fizetéseket rendezni, megemelni, hogy jól éljenek a tanárok, hanem mert nincs kire felnézni a diákoknak!”
Természetesen nem minden a pénz, és hála a megszállott, hivatás- és küldetéstudattal rendelkező, lelkiismeretes tanároknak, akik még a pályán vannak, ugyanis ezért akadnak még diákok, akik valamely példaképüket követték, és vállalva a kockázatot, tanári pályára jelentkeztek az alacsonyabb fizetések ellenére. És ha valaki valaha is próbált tanítani, sikerrel elmagyarázni valamit például a kisöccsének, osztálytársának, az megérzi a tanítás szépségét. Obádovics Gyula nyugalmazott professzorral én is vallom, hogy: "[…] tiszta szívű ember legyen, különben nem tudja átadni az ismeretanyagot." Nem tudok elképzelni annál szebbet, mint amikor a csillogó, hálás szemek – még ha néha szemérmesen is, de – megvillannak, és látom a sikeres önálló feladatmegoldásokat.
Mivel motiválná a leendő hallgatókat, hogy a természettudományok felé orientálódjanak?
Ahhoz, hogy megértsük, mi hogyan működik a körülöttünk lévő világban, az élő és az élettelen természet területen, elengedhetetlen a természettudományos gondolkodás. A sok okkult és áltudományos szennyáradat az ártatlan és nyílt szívű gyereklelket megtéveszti, és nem tud kialakulni egy megfelelő ítélőkészség. Már a középiskola végétől felelősek vagyunk a kisebbekért, kellő tájékozottsággal rendelkező, önálló, kritikus gondolkodással bíró ifjakat kell nevelni, akik saját maguk el tudják dönteni, mi az igazság, és igénylik is azt. A természettudományos ismeret hiánya, azaz a természettudományos tudatlanság vezet el oda, hogy már vannak felnőttek is, akik elhiszik, sőt meg is indokolnak például olyan badarságot is, hogy a Föld lapos, vagy belül üres. Egy ilyen szellemi és lelki fejlődésű embernek nehezen lehet már elmagyarázni, hogy - mondjuk - az oltás véd a kórokozók ellen. A fiatalok sok mindent megtalálnak az interneten, arra kell ösztönözni, hogy a kíváncsiságuk a világ működésének megértése felé terelődjék.
Miben lesz más a Z szak, mint a többi tanárszak?
A Z szak, amely most indul először országosan is, olyan tanárszak, amely a természettudomány-környezettan kötött szakpárt jelenti. Általános iskolai tanár szak, amely már koncepciójában is más, mint a többi tanárszak. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy mennyi mindent tanult meg az iskolában akár többször is (gondoljunk csak az atommodellre a fizika- és a kémiaóráról). Arról is vannak emlékeink, hogy matematikából nem tartottunk ott, ahol a fizika oktatása igényelte volna (pl. szögfüggvények). Ez érvényes a többi tárgyra is. Jelentős időt tudunk így megspórolni a redundanciák kiküszöbölésével, és hatékonyabb, a folyamtok összefüggéseit látó képzésben részesülhetnek a diákok.
Hangsúlyozom, általános iskolai tanárképzésről beszélünk, annak a korosztálynak a leendő tanárait képezzük, akik – reményeink szerint - meg fogják szerettetni a természettudományokat az általános iskolás korosztállyal.
Ebben a tanárképzésben újdonság lesz, hogy a tanárjelöltek már első évtől találkoznak az iskolásokkal. Ugyanis volt már pályaelhagyó tanárjelöltünk, aki ötödéven vette észre, hogy a tanári pálya nem neki való, mert nem tud mit kezdeni a sok nyüzsgő, izgága gyerekkel.
Maga a képzés formája is más lesz, mert három nap iskolai oktatás után terepgyakorlatot, iskola- és üzemlátogatást is tervbe vettünk. Ezzel nagyon is gyakorlatias, közvetlen megtapasztaláson alapul a képzés, amely által a természet közelsége már az egyetemen érzelmileg is megfogja a hallgatókat. Tervezünk szöveges és vizuális kommunikációs képzést is, hogy majd érthetően tudjanak tanítani, a gyerekek nyelvét beszéljék, amely képzési rész csúcsa a retorika lesz. Ezzel az oklevéllel ugyanakkor nemcsak az általános iskolában taníthat a természettudományos-környezettan szakos tanár, hanem a középiskolában is, mégpedig az integrált természettudományos tárgyat, amelyet a Nemzeti alaptanterv szerint a humán fakultációt választó diákok hallgatnak. Azok a végzett tanárok, akik időközben eldöntik, hogy tovább szeretnének tanulni bármely tárgyból - fizika, kémia, biológia -, akkor rövid ciklusú képzésben vehetnek részt, és középiskolai fizika-, kémia- és biológiatanárokká képezhetik magukat. Ennek a levelező képzési formának itt Szombathelyen már nagy, évtizedekre nyúló hagyománya van.
Pályaválasztáskor a diákok egyik legfontosabb kérdése úgy hangzik: hol tudok majd elhelyezkedni ezzel a szakkal? Milyen hamar állhatok munkába? A Z szak milyen lehetőségeket ad majd a hallgatóknak?
Sok a szabad hely az iskolákban! Számos tanárra van szükség, vannak hallgatóim, akik már tanítanak, mert hiányzik a volt iskolájukban a fizikatanár. Tehát általános iskolákban, illetve 8 és 6 osztályos gimnáziumokban alkalmazhatják a végzett tanárokat. Ez utóbbiak kiváló terepet jelenthetnek a továbbtanulás igényének megszületésére, mert rövid ciklusú képzésben középiskolai tanárrá válhatnak. Továbbá az egyetem alatt – és az akkor kiépített kapcsolatokkal – kutató munkába is bekapcsolódhatnak a diákok, és nemzetközi (pl. Erasmus) programokban, résztanulmányokban is részt vehetnek. Mindezzel az új és hatékonyabb pedagógusképzés részévé válhatnak.
Kiknek ajánlaná az új szakot?
A Z szak a Z generációnak szól! – nem véletlenül ez a neve is! Már most ősszel várjuk a hallgatókat, tehát már lehet jelentkezni február 15-i határidővel. Még talán kevesen hallottak e teljesen új szakról, ezért aki hírt szerez róla, kérjük, terjessze környezetében, mert – véleményünk szerint – ez a jövő tanárszakja. Mindenhol a duális képzéseket hirdetik! Kérdem én: eredendően a pedagógusképzés vajon nem a legősibb duális képzés?
Ön szerint mi az, ami a diákokat már gyerekként megragadja a természettudományokban?
Mi, a Magyarhoni Földtani Társulat a társszervezeteinkkel közösen már évek óta, minden évben szervezünk egy országos, úgynevezett Földtudományi Forgatagot. Az ott megjelenő több ezer gyerek csillogó szemét nem lehet elfelejteni. Jóformán lökik félre egymást a mikroszkóp elől, a különböző programokon ott tolonganak, és lelkesen részesei a kísérleteknek, az eseményeknek. Aztán valahol a középiskolában elveszítjük a zömét, mert nemcsak a tanári szakokról hiányoznak, de a természettudományos, környezettanos felsőfokú képzésből is. Akik túllátnak a napi gondokon, akinek nemcsak a magas kereset a fontos, akiknek volt egy-egy jó példaképük, akik szeretik a természetet, és szeretnék megismerni, azok jönnek hozzánk erre a pályára.
Milyen kompetenciákkal rendelkező diákok jelentkezését várják?
Bármilyen furcsán is hangzik, egyetlen emelt szintű érettségi a követelmény, bármiből – akár nyelvből is. Magyarán, aki ezt a szintet megugorja, és első helyen hozzánk jelentkezik, és tanulni szeretne, hogy taníthasson, úgy gondolom, annak én meg tudom tanítani a Newton törvényeit, a termodinamikát, de a Föld fizikáját is. Így vannak ezzel felkészült, empatikus kollégáim is. Tehát a sokoldalú képzéshez sokoldalú érdeklődés kell, hogy megfelelően tájékozott értelmiségi réteget képezzünk, akik látják az összefüggéseket, és a szellem emberei lesznek a Németh László-i értelemben: A szellem embere az, akiben ott feszeng a szellemiség örök ösztöne: a jelenségeket együtt egyben látni […] nem olthatja el magában a teljesség szomját! Nekünk nem elég a világ, világkép kell!”
