Többek között erről kérdezte a mandiner.hu Makkos Zoltán pszichiátert.
A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére 1992 óta emlékeznek minden évben október 10-én világszerte rendezvényekkel és előadásokkal hívják fel a figyelmet a lelki egészség fontosságára. Valóban sírva vigadó nép a magyar? Miként maradhatunk a felszínen a multikrízis időszakában? Illetve mit tehetünk a hétköznapokban annak érdekében, hogy ne csak fizikálisan, hanem mentálisan is jól legyünk?
A társadalmat a koronavírus-járvány alatt bevezetett korlátozó intézkedések nagyon megviselték. Számos mentális probléma abból származott, hogy ez idő alatt nem tudták a kapcsolataikat ápolni az emberek. A fekvőbeteg-ellátás és az akut ellátás, a mentőszolgálat folyamatosan működött. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátás és a gondozás az előírt szabályok mentén történt. „Azt tapasztaltuk országszerte, miután a járvány lement, nagyon megnövekedett a páciensek száma. Számos beteg jelezte, hogy már hamarabb szeretett volna jelentkezni, még mielőtt akuttá vált a problémája, azonban erre nem volt lehetősége” – idézte fel a korlátozások idejét a pszichiáter, amelynek lenyomatát még napjainkban is érezni időnként.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor érdemes segítő szakemberhez fordulni, Makkos Zoltán azt válaszolta,
fontos, hogy ismerjük annyira saját magunkat, hogy tudjuk, mi az a probléma, élethelyzet, amivel még meg tudunk birkózni, és mi az, amivel nem.
„A krízis legfőbb ismérve, hogy az adott pillanatban megoldhatatlannak tűnik a kliensnek. Az, hogy mely szakemberhez – pszichológushoz vagy pszichiáterhez – forduljunk, az attól függ, hogy az adott krízis milyen mértékben határozza meg a mindennapjainkat. Ha oly annyira, hogy az már befolyásolja a környezetünkkel való kapcsolatunkat is, akkor pszichiátert érdemes felkeresni. Ha időzőjelesen kisebb mértékben változik meg a krízis hatására valaki viselkedése, akkor pedig pszichológushoz érdemes fordulnia. Ugyanakkor ha valaki idegenkedik attól, hogy személyesen kérjen tanácsot, akkor telefonon is kérhet segítséget. A lelki elsősegély szolgálat képzett és felkészült munkatársai állnak bárki rendelkezésére” – ismertette.
Visszaesett a befejezett öngyilkosságok száma, de van még mit tenni a prevenció területén
Felvetettük, hogy a magyarok sokszor megkapják, hogy borúlátók, és még mindig keringenek olyan statisztikák, melyek szerint idehaza magas a depressziósok aránya, és részben ebből fakadóan sok a befejezett öngyilkosság is. A szakember erre azt felelte, hogy a depressziósok száma idehaza nagyjából megegyezik azzal az aránnyal, amit a fejlett világ más országaiban is leírnak. Elhangzott, hogy az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy
az említett régióban minden nyolcadik személy küzd élete során depresszióval.
Makkos Zoltán a befejezett öngyilkosságok statisztikája kapcsán pedig emlékeztetett, hogy Magyarországon a „csúcs” a ’80-as évek közepén volt, de a Covid előtti időszakra a korábbi 43-as szintről 17-es szintre csökkent ez az arány, amely jelentős csökkenésnek számít európai világviszonylatban is. „Ehhez az eredményhez az is hozzájárult, hogy
a fiatalabb korosztály tagjai a mentális szinten is egészségtudatosabbak.
Illetve mutatja ez a szám azt is, hogy a lelki elsősegély szolgálatok is jól dolgoznak, hatékonyan tudják kezelni telefonon keresztül is a mentális krízis helyzeteket is. De jócskán van még mit tenni ezen a területen”.
Itt kiemelte, hogy a kamaszokra és a fiatalabb generáció tagjaira továbbra is nagy veszélyt jelentenek az alkoholfogyasztásból és a szerhasználatból származó függőségek. „Hiszen mind az alkohol, mind a különféle drogok biológiai szinten teszik tönkre az agy jutalmazó területeit. Minden anyagnak kissé eltérő hatása van az agyra, de minden addiktív szer, elsődlegesen a dopamin nevű neurotranszmitter anyagcseréjét befolyásolja. A szerhasználat növekedésével csökken az anyag használatból származó eufória érzete. A felhasználók az élet többi részét egyre kevésbé érzik élvezetesnek. Ezáltal a fogyasztónak egyre nagyobb adagokra van szüksége ahhoz, hogy ugyanazt az örömérzetet érje el, ami végül a függőség kialakulásához vezet” – magyarázta Makkos Zoltán.
Nincs két egyforma probléma, de segítség a kéznyújtásnyira lehet
A fiataloknál maradva szóba került az identitásválság kérdése is. A pszichiáter itt hozzáfűzte, hogy „mióta világ a világ, azóta a kamaszkor jellegzetessége az útkeresés.
A lányok és a fiúk egyaránt próbálnak arra választ adni, hogy kik ők, mi a szerepük a világban.
Az elmúlt évek információáradata pedig tovább bonyolította mindezt. Az sem jó, ha nem áll rendelkezésünkre elegendő információ, de az sem, ha szinte a nap 24 órájában folyamatosan áramlik felénk. Kamaszkorban pedig az emberek hajlamosak olyan gondolatokat is magukévá tenni, olyan megoldásokat is elfogadni, amelyek nem az ő problémáikra felelnek. Épp ezért lehet veszélyes, ha egy influenszer ország-világgal megosztja mindazt, ami benne zajlik, és még felvázol egy megoldást is arra”.
„Hiszen nincs két egyforma probléma. Ha valaki identitásproblémával néz szembe, sokszor azt érzi, hogy az megoldhatatlan, pedig ez koránt sincs így. Már azzal előrébb juthatnak, ha egy családtaggal megosztják mindazt, ami bennük kavarog. De ha úgy érzik, hogy nem oldódik a feszültségük, akkor érdemes szakember segítségét kérni” – húzta alá.
Ezután rátértünk a telefonhasználat iskolai korlátozására is, amely mintegy másfél hónapja van érvényben a közoktatási intézményekben. A pszichiáter az intézkedés kapcsán megjegyezte, hogy valóban nagyon fontos, hogy a kiskorúak az iskolában a tananyagra koncentráljanak, és ne vonja el a figyelmüket az előttük heverő „minicomputer”, mivel Makkos Zoltán szerint a mai okoseszközökkel manapság annyi mindent el lehet intézni, mint egy-egy kisebb számítógéppel. A szakember szerint
ez a korlátozás azért is hasznos, mert így rátanulnak a gyerekek a keretekre, közben jóval kevesebb inger is éri őket, amely a kognitív fejlődésüket is elősegíti
– jegyezte meg Makkos Zoltán.
A pszichiáter a közoktatást illetően arról is beszélt, hogy fontosnak tartaná, hogy már gyermekkortól még nagyobb hangsúlyt helyezzenek az egészségoktatásra az iskolákban, ebbe beletartozik a lelki egészség is. „Lényeges lenne, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolapadból, akik tudják mi a stabilitás, milyen érzés elégedettnek lenni. Kellően ismernünk kell magunkat, tudnunk kell azt, hogy hogy »működünk«.
Ez a fajta mentális egészség szükséges ahhoz, hogy valaki felelősségteljesen családot tudjon alapítani és gyermeket vállaljon”
– hangsúlyozta.
Meg kell találni a jót a mindennapjainkban
„Manapság divatos a mindfulness szemléletet követni, amely magyarul azt a folyamatot jelenti, amikor szándékosan odafigyelünk arra, hogy az adott pillanatot ítélkezésmentesen éljük meg, miközben a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk. S valóban igaz, hogy
a jóllét és a megelégedettség érzése nem jön magától, meg kell keresni a megannyi negatív tapasztalat között”
– felelte az iránti érdeklődésünkre, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy kortól és nemtől függetlenül is jól érezzük magunkat lelkileg.
Makkos Zoltán zárásként arra is felhívta a figyelmet, hogyha a témában szeretnénk még inkább elmélyülni, akkor érdemes felkeresni a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hivatalos oldalát is, ahol megannyi hasznos tájékoztatást és információt találhatnak az érdeklődők a stresszkezelésről és a különféle mentális betegségekről is.
