Fennállásának, első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját ünnepelte vasárnap Horvátlövő. A jubileumi program 14 órakor a kettő felújított kereszt megszentelésével vette kezdetét, majd ünnepi szentmisét mutattak be a falu templomában. Ezt követően Bugnits Vilmos polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte dr. Hende Csaba országgyűlési képviselőt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Az Országgyűlés alelnöke, miután a magyar mellett horvátul és németül is köszöntötte az ünneplőket, a településnév eredetéről beszélt. Ezek szerint az Árpád-házi királyok az államalapítás után a határszélekre határvédő íjászokat telepítettek, innen a lövő név.

Az itt élők sokáig békében éltek, ám 1532-ben, amikor a török sereg megindult Kőszeg ellen, az útjába eső településeket, így Horvátlövőt is felperzselték, lakosságát kiirtották. Az ezt követő évtizedekben aztán a környék földesurai horvát jobbágyokat telepítettek ide, részben az ő leszármazottaik élnek Horvátlövőn ma is.

Az itt élők a megpróbáltatások ellenére mindig hűségesek maradtak hitükhöz, anyanyelvükhöz, mind horvát, mind magyar hazájukhoz. A nagy próbatétel 1923-ban jött el, amikor dönteni kellett, hogy hova tartozzanak. Az itt élők pedig döntöttek, hűek maradtak ahhoz a hazához, ami befogadta őket úgy, hogy többségük nem is igazán tudott magyarul. A képviselő hangsúlyozta, az itt élők az elmúlt 800 évben mindig vállalták az áldozatot és a munkát, és ez nem változott azóta sem.

Kovács László, az értéktár bizottság elnöke is felidézte Horvátlövő őseinek életét, és emlékeztetett rá, hogy a 20. századi diktatúrák mindegyikének voltak horvátlövői áldozatai, akiket név szerint ismerünk, ezért emlékük ápolását szorgalmazta.

A szertartás és a beszédek után megáldották a jeles évforduló alkalmából készült emléktáblát, majd kezdetét vette a gazdag kulturális program.