A cégek a közzétett gazdasági prognózisok hatására fokozni szeretnék hatékonyságukat, így az ezt a folyamatot elősegítő munkaerő iránt komoly érdeklődésre van kilátás. A továbbra is fennálló munkaerőhiány pedig olyan trendek erősödését hozhatja, mint a nyitás az atipikus foglalkoztatási formák felé – vélik a szakemberek. 
 
Informatikus, mérnök, adatelemző, és mellettük olyan más munkaerő iránt erősödhet leginkább a kereslet az év folyamán a versenyszférában, amelyek segítik vagy felgyorsítják a vállalatok automatizálási folyamatait. A korábbi években tapasztaltakhoz képest a cégek toborzási kedve azon állások esetében viszont mérséklődhet, amelyek egyszerűen kiválthatók a digitalizáció vagy a robotizáció segítségével. A szektor egészét illetően óvatos hozzáállás jellemzi majd a versenyszféra vállalatait, s a HR-osztályok részéről megfontoltság tapasztalható lesz. Ennek hátterében azok az elemzői prognózisok húzódnak meg, amelyek szerint 2020-ban a globális növekedés üteme mérséklődhet.

Az idei év jellemző változása lehet az atipikus foglalkoztatási formák – például részmunkaidős állások, projektalapú munkák, távmunka lehetősége – terjedése is. Talán ugrásszerű fejlődés nem történik, ám a vállalatok nyitottsága ezen a területen komolyan megnőhet. Ezt valószínűsítik a KSH friss, üres álláshelyekről közölt számai is. A versenyszférában ugyan csökkenést regisztráltak 2019 első három negyedévében, ám ennek mértéke csekély volt. A harmadik negyedév végén pedig még mindig több mint 53 ezer betöltetlen munkahely akadt.

Ebben a következő hónapokban sem várható markánsabb változás, így szinte megkerülhetetlen, hogy a cégek munkaerőgondjaik enyhítése érdekében ezeket a megoldásokat is figyelembe vegyék. A nyitás elsősorban a nagyvállalati kör részéről lehet erősebb, a kis- és közepes cégek ez a kérdést változatlanul igen konzervatívan közelítik meg. Az egyik internetes állásajánló portál 2019 őszén végzett kutatása szerint a harminc fősnél nagyobb, száz fősnél azonban kisebb hazai vállalatok vezetőinek csupán 17 százaléka támogatja teljes mértékben a távmunkát , míg a több mint száz főt foglalkoztató munkáltatók esetében ez már 29 százalék.

Az idei év további trendszerű elmozdulása lehet, hogy a munkaerő toborzásban is nagyobb teret nyernek az adatalapú automatizálási megoldások. Olyan robotok válnak a folyamat részeivé, amelyek akár az önéletrajzi adatbázisok alapján is képesek szűkíteni a jelöltek körét. Ezzel párhuzamosan olyan technikák (például kompetenciatesztek) jelenhetnek meg szélesebb körben, amelyek ezt a folyamatot támogatják.
 
A személyes interjúkon viszont a korábbiaknál nagyobb szerepet kaphat a jó jelöltélmény. A feszített munkaerőpiac miatt ugyanis egyre komolyabb jelentőséget kap az, hogy a társaságok vonzóvá tegyék magukat, vagyis a leendő alkalmazott már az állásinterjú alatt is jól érezze magát.

A megszokott módon roppant erős hónappal kezdődik az év az álláspiacon – ennek több magyarázata is van. Az év végi szabadságolások miatt decemberben a munkavállalói és a munkaadói oldal is nehezebben érhető el, így ezeknek az ügyeknek egy része év első hónapjára húzódnak át.
 
Emellett a januári erős felfokozott álláspiacot az is támogatja, hogy az üzleti évek számos cégnél követik a naptári évet, amely után járó bónuszokról érthetően nem sokan szeretnének lemondani. Ennek megfelelően, ha szeretnének is váltani, ezt nem az év végén kezdik meg, hanem januárban már nagyobb lendülettel vágnak bele új munkahely keresésébe.