Szembesülve az afganisztáni kormányzat néhány hét alatti összeomlásával, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, vagyis a Frontex rendszereinek fokozott ütemű tesztelésébe kezdett attól tartva, hogy az ország destabilizációjával migránsok tömegei indulhatnak Európába. Az Euractiv szerint egyébként ez a legutóbbi fejlemények nélkül, egyébként is napirenden lett volna, így a vonatkozó hatástanulmányok is megszülettek már a témában. Mint említettük, a rendszerek éles tesztelése is zajlik. Az akár ballonokról is üzemeltethetők kamerák, transzponderek, hőszenzoros és műholdas megfigyelőrendszerek lehetővé teszik a Frontex munkatársai számára, hogy 40 ezer négyzetkilométeres körzetben, valós időben kövessék a tengeren zajló eseményeket.

A Precedens még május végén írt arról, hogy Görögország az Európai Unió támogatásával high-tech eszközökkel, köztük hangfegyverekkel, mesterséges intelligencia által vezérelt kamerarendszerrel és „virtuális határőrséggel” készül a görög határrendészet a következő migrációs hullámra. Afganisztán-szerte, ideértve a főváros repterét is, jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak, amelyről a Mandiner is beszámolt.

„Természetesen kiemelten vizsgáljuk és követjük az Afganisztánban és Tunéziában történő eseményeket, amelyek hatással lehetnek az Európai Unióba irányuló migrációs folyamatokra.” - mondta a Frontex szóvivője, Piotr Switalski.

„Az EU nem áll készen, s nincs is meg a cselekvőképessége egy újabb nagyobb volumenű migrációs válság kezeléséhez”

– ezt már Notis Mitarachi görög migrációs miniszter nyilatkozta a Reutersnek múlt hét szerdán az afganisztáni konfliktus eszkalálódásától tartva. Mitarachi úgy véli, hogy az EU-nak még több támogatást kellene nyújtania Törökország számára, hogy az kezelni tudja az Afganisztánból esetlegesen érkező emberáradatot.

A januártól júliusig terjedő időszakban 22.600 migráns kísérelt meg illegálisan bejutni az Európai Unió területére.

Ez a szám egyelőre igen távol áll a 2015-ös adatoktól, amikor több mint 1 millió ember próbálkozott meg ugyanezzel, főleg Afganisztánból, Szíriából és Irakból kiindulva. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Frontex szóvivője megjegyezte, hogy a geopolitikai helyzet könnyen visszájára fordulhat, és az Európai Unió jóléti rendszere ismét kihívások elé nézhet.

Születtek olyan elemzések, amelyek szerzői már most biztosra veszik azt, hogy az afganisztáni konfliktus átgyűrűzik Európába is.

Hiába vannak olyan országok – például Ausztria, Belgium vagy Dánia –, amelyek a konfliktus ellenére sem állítanák le a menedékjogot nem nyert afgán állampolgárok hazaszállítását,

néhány tagállam – Németország, Hollandia – a deportálások felfüggesztése mellett döntött.

Éppen ezért Margaritis Schinas, az Európai Bizottság európai életmód előmozdításáért felelős alelnöke augusztus 15-én az Európai Unió migrációs szabályainak rendszerszintű felülvizsgálatát szorgalmazta. 

„Ha másra nem, az afganisztáni és fehéroroszországi események egy dologra mindenképp rámutattak: az utolsó utáni pillanatban vagyunk ahhoz, hogy teljes mértékben felülvizsgáljuk Európa migrációs és menekültügyi szabályait. (...)”

- áll tweetjében. Megjegyzendő, hogy sajtóértesülések szerint az uniós hivatalnokok egyelőre a helyzetet inkább tekintik „kihívást jelentőnek”, mint kétségbeejtőnek. 

Forrás: mandiner.hu/Dobozi Gergely
Kép: Wakil Kohsar / AFP