„Az IDEA Intézet 2023. március elején készített reprezentatív vizsgálata azt jelzi, hogy lényeges, érdemi változások nem történtek az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában. Történtek azonban önmagában nem szignifikáns, de egy irányba mutató ellenzéki belső mozgások” – olvasható az intézet összefoglalójában, amit az index.hu is megírt.

A közvélemény-kutatás adatai alapján az előző havi méréshez képest a Fidesz támogatottsága nem változott a teljes, választókorú népesség körében. A domináns pártra 2023 márciusában a választókorú népesség 29 százaléka szavazna. A legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben, a biztos szavazó pártot választóknál sem történt változás:

A FIDESZ TÁMOGATOTTSÁGA TOVÁBBRA IS 48 SZÁZALÉKON ÁLL, AKÁRCSAK HÁROM HÓNAPPAL EZELŐTT. 

Az ismeretlen preferenciájúak aránya viszont ismét emelkedett 2 százalékponttal, így már 38 százalékon áll. Az IDEA Intézet mérései alapján 2019. január óta ez a legmagasabb.

Az ellenzéki oldalon, 2023 februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek.

Az IDEA Intézet mérése szerint önállóan indulva három párt jutna be a parlamentbe, sorrendben, a Demokratikus Koalíció (12 százalék), a Mi Hazánk (6 százalék) és a Momentum Mozgalom (5 százalék)

– olvasható a közleményben, melyben hozzáteszik: az ellenzéki oldalon jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező többi párt támogatottsága azonosan 1–1 százalékpont.

Fotó: Idea Intézet

Ezt mutatják a biztos szavazó pártot választók körében mért választottsági adatok is, hiszen e négy mikropárt együttesen ér el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7 százalék), viszont az öt párt együtt nem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan.

„Az látszik tehát az adatokból, hogy a magyar társadalom egyre jobban elfáradt az utóbbi időben a folyamatos pártcsatározások következtében, így a pártoktól való távolságtartása hónapról hónapra növekszik. Talán egyetlen szempont érdemel figyelmet, az ellenzéki oldalon a támogatottsági mutatók egyirányú mozgása, a politikai erőviszonyok világos tisztázódása” – összegezte az intézet.

Kép: MTI Koszticsák Szilárd