Emlékezetes, hogy a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának fele tavaly ott maradt az érintett vállalkozásoknál azért, hogy megtarthassák dolgozóikat, és ne legyen tömeges munkanélküliség. Ezzel az intézkedéssel a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait kívánta enyhíteni a kormány, lényegében a pénz az egyik szombathelyi zsebből a másikba került, azaz helyben maradt - fogalmazott a képviselő.

Tény, hogy jelentős összegről volt szó, arányaiban főként egyes falvak, kisvárosok esetében, ahol bevételből is kevesebb van. Az állam ezért a 25 ezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések számára a teljes összeget biztosította, és az ennél nagyobb települések esetében is megvizsgálta, hogy hol milyen az adóerőképesség, fenntartható-e a működés, vajon szükség van-e állami támogatásra, kompenzációra. - Ezt a mérlegelést szakmai alapon, a politikai szempontok kizárásával a Pénzügyminisztérium végezte el úgy, hogy a városok vezetőit is meghallgatta. Szombathely jómódú város, adóerő-képessége magas, ezért tavaly működésre nem kapott kompenzációt, és ugyanígy járt a fideszes vezetésű Győr vagy Veszprém is. Velük szemben azonban kapott pénzt több ellenzéki vezetésű város, ilyen volt Pécs vagy Szeged - részletezte az előzményeket dr. Hende Csaba. Hozzátette: a városvezetőkkel folytatott konzultációt követő pénzügyminisztériumi döntéshozatalban országgyűlési képviselőként semmilyen szerepe nem volt, ebben nem lehetett lobbizni.

Végül ugyan működésre nem, beruházásokra viszont jelentős összeget kapott Szombathely. - Az, hogy milyen fejlesztésekre van szüksége a vasi megyeszékhelynek, már a korábbi egyeztetéseken elhangzott, de Nemény András polgármesterrel és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel is szót váltottunk róla. Ilyen volt többek között a zanati kerékpárút, de számos út- és hídjavítás vagy a víztorony melletti KRESZ-park is. Javaslataimat megfogalmaztam a kormány felé, és ennek nyomán 1 milliárd 205 millió forintos támogatásról döntöttek, ebből a zanati bicikliút egy 300 millió forintos tétel - mondta érdeklődésünkre a politikus. Hozzáfűzte, hogy a felsorolt beruházások zöme a Belügyminisztériumhoz tartozott, ezek forrásai már tavaly rendelkezésre álltak, a kerékpárút azonban az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, és a tárcával kötött szerződés aláírása után érkezhetett csak meg a város számlájára a fennmaradó 300 millió forint.

- Régóta húzódott a zanati kerékpárút megépítése, amely szívügyem volt mindig. Sajnos az az áruházépítő, amelynek feladata lett volna a kivitelezés, nem teljesítette a vállalt kötelezettségét, és a per sem vezetett eredményre, ezért volt most kénytelen az állam a zsebébe nyúlni. A pénz tehát itt van, az engedélyek és a tervek készen állnak, az építkezésnek neki lehet állni - hangsúlyozta dr. Hende Csaba. - Minden akadály elhárult az elől, hogy Szombathely és Zanat között biztonságos kerékpárút legyen, büszkeség, hogy lobbizhattam érte - tette még hozzá.