A nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. 

Orbán Viktor júniusban jelentette be

Orbán Viktor miniszterelnök a 2021. június 10-én tartott rendes kormányinfó keretében jelentette be, hogy Magyarország Kormánya nemzeti konzultációba kezd a magyar emberekkel a gazdaság koronavírus-helyzet utáni újraindításáról. A konzultációnak részét képezi a családosok SZJA-visszatérítése – amelyet a miniszterelnök a Világgazdaság által szervezett konferencián jelentett be –,

TOVÁBBÁ NAPIRENDRE KERÜL A 200 EZER FORINTOS MINIMÁLBÉR KÉRDÉSE IS, EZENFELÜL MÉG OLYAN KIEMELT ÜGYEKBEN SZÁMÍT A KORMÁNY AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉRE, AMELYEK A JÁRVÁNYHELYZET MELLETT AKÁR GENERÁCIÓKON ÁTÍVELVE IS MEGHATÁROZHATJÁK AZ ORSZÁG SORSÁT ÉS AZ EMBEREK BOLDOGULÁSÁT, VALAMINT ÉLETFORMÁJÁT. ILYEN ÜGYEKKÉNT TEKINTHETÜNK A MIGRÁCIÓRA VAGY A  KLÍMAVÉDELEMRE.

A nemzeti konzultációt a Gyurcsány Ferenc érdekszférájának is tekinthető baloldali politikai és médiaszereplők rendszeresen minősítik feleslegesnek, miközben elhallgatják a tényt, hogy a konzultáció az embereknek közvetlen beleszólást biztosít a politika alakításába, emiatt a magyar demokrácia legsikeresebb intézményének is tekinthető. A baloldal ráadásul azzal sem szokott eldicsekedni, hogy maga is él ezzel az eszközzel, de ezek mindig teljes érdektelenségbe fulladtak.

14 kérdés

A legújabb nemzeti konzultáció tizennégy kérdést tartalmaz, a válaszokat augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és a családóknak visszafizetendő személyi jövedelemadókat is.

Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új feladatoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség"

- folytatódik a kérdések sora.

Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat" - a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.

"Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség" - szerepel a konzultációban.

 A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni, és mindenkinek törlesztenie kell".

"Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek"
- tartalmazza a kérdőív.

"Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" - a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában."

"Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában" - folytatódik a kérdéssor.

Egy újabb kérdés arról szól: "sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell."

"A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között" - tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is: "vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását."

A konzultáció úgy zárul: "a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség."

A legutóbbi nemzeti konzultáció 2021. márciusában zárult le. Összesen 528 ezren töltötték ki az online konzultációt.

Járványügyi konzultáció

Az ezt megelőző 2020-as nemzeti konzultáció egyik legfőbb célja az volt, hogy a kormány megtudja, hogy milyen intézkedéseket támogatnak az emberek, és milyeneket nem, a járvány feltartóztatása érdekében.

A 2020-AS KONZULTÁCIÓ EGYÉBKÉNT A MÁSODIK LEGSIKERESEBB VOLT AZ ÖSSZES KÖZÜL, MIVEL MINTEGY 1,8 MILLIÓAN KÜLDTÉK VISSZA AZ ÍVEKET.

A közjegyző által hitelesített eredmények azt mutatják, hogy a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatták, ezt 83 százalék jelölte meg. Ezt követte a rendezvények korlátozása (79 százalék) és az országhatárok lezárása (szintén 79 százalék). A távolságtartás elrendelését 78 százalék, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátozását 64 százalék, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62 százalék támogatta. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61 százalék támogatta. Végül a kijárási korlátozásnak 59 százalék volt a támogatottsága.

Az élet szinte minden területéről volt már nemzeti konzultáció

A 2010-es kormányváltás óta lassan tucatnyi nemzeti konzultációt tartottak.

• 2010 szeptemberében a nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza.
• 2011 februárjában készült el az „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről" megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett.
• 2011. május 1-jén indult a „Szociális konzultáció", melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint 1,1 millióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
• 2012 szeptemberében a „Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldték ki, melyből a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak.
• 2015 májusában küldték ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet", melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból több mint 1,2 millióan küldtek vissza. A kérdőív a terrorizmussal, menekültekkel, bevándorlókkal, az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.
• 2017 áprilisában az „Állítsuk meg Brüsszelt!" című konzultáció indult el. Összesen 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőívet, akiknek a 94 százaléka postai úton küldte vissza az íveket. A határidőt követő napokban további 7111 kérdőív érkezett vissza postán. Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadók 99 százaléka egyetértett a kormány álláspontjával - minden kérdésben.
• A magyar kormány 2017 októberében újabb nemzeti konzultációt indított Soros Györgynek az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg. 2 millió 171 500 nemzeti konzultációs kérdőív érkezett be, és így az elektronikusan kitöltött ívekkel együtt csaknem 2 millió 300 ezren mondták el a véleményüket. Ez a konzultáció volt a legsikeresebb.
• 2018-ban tartották meg a családokról szóló nemzeti konzultációt. A kérdőíveket 1 millió 382 ezren küldték vissza, így ez volt a harmadik legnagyobb részvételű konzultáció. Az eredmények alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy tovább bővítse a családtámogatási rendszert.

Forrás: origo.hu
Kép: POLYÁK ATTILA - ORIGO