Ebben az évben, 2017-ben ünnepeljük a fatimai jelenések 100. évfordulóját. 1917-ben a Szűzanya megjelent három pásztorgyermeknek a portugáliai Fatimában; először május 13-án, majd még további öt alkalommal (június 13-án, július 13-án, augusztus 19-én, szeptember 13-án és október 13-án). A Szűzanya a jelenések során három titkot bízott a gyermekekre - Lúciára, Jácintára és Ferencre -, amelyek jelentőségéről XII. Piusz pápa (1939-1958) a következőket mondta: „A fatimai üzenet a Mária által véghezvitt legerősebb isteni beavatkozás az Egyház és az emberiség történetében az apostolok halála óta.”

A pokol szörnyű látomását megjelenítő első titkon túl a Szűzanya ugyanis a második titokként a következő profetikus üzenetet közvetítette 1917 nyarán:

„Oroszország (…) tévtanait az egész világon elterjeszti, háborúkat és az Egyház üldözését idézi elő. A jókat megkínozzák, a Szentatya sokat fog szenvedni, és egész nemzetek pusztulnak el. Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya fel fogja nekem Oroszországot ajánlani, amely megtér, és a világra a béke időszaka köszönt.”

A Szűzanya később egy harmadik titkot is a gyermekekre bízott, amely olyan szörnyű képsorokat tartalmazott, hogy 2000-ig egyetlen pápa sem vállalta a nyilvánosságra hozatal felelősségét; mindaddig a Katolikus Egyház egyik legféltettebb titkának számított. Ebben a látomásban egy idősödő, fehér ruhába öltözött főpap jelent meg, aki „a gondok súlya alatt görnyedve” „egy félig lerombolt, nagy városon ment keresztül”, és akit végül meggyilkoltak.

Sokáig nem talált meghallgatásra a Szűzanya azon kérése, hogy Oroszországot a pápa ajánlja fel az Ő Szeplőtelen Szívének. A fordulópontot az első fatimai jelenés 64. évfordulója jelentette: 1981. május 13-án merényletet követtek el II. János Pál pápa ellen. A közvetlen közelről leadott gyilkos erejű lövések azonban a csodával határos módon célt tévesztettek. A pápa meg volt győződve arról, hogy életét a Szűzanya közbeavatkozásának köszönheti: „Egy kéz adta le a lövéseket, és egy másik kéz pedig eltérítette a lövedékeket.” II. János Pál azonnal magához kérette a harmadik fatimai titok szövegét, és bizonyossá vált számára, hogy az valójában róla szól.

Egyik első intézkedéseként elvégezte Oroszország felajánlását a Szűzanya kérésének megfelelően. Nem telt bele egy év, és Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első embere. Innen már minden történelem: Oroszország elindult azon az úton, amelynek során előbb megszabadult a kommunizmus igájától, majd újra rátalált a keresztény hit erejére.

Ezt követően sokáig úgy tűnt, hogy a jóslatnak megfelelően Oroszország megtérése után valóban „a világra a béke időszaka köszönt”. 2001. szeptember 11. után azonban a világ megváltozott, bizonytalan és veszélyes hellyé vált. XVI. Benedek pápa erről így vélekedett: „Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért”.

Most, 2017-ben, a jelenések 100. évfordulóján Fatima profetikus küldetése tehát újabb értelmezést nyerhet. Korunk keresztényellenes erői ugyanis nemcsak általában az emberi civilizációnak üzentek hadat, hanem kifejezetten Európának és „Rómának”. Úgy érezhetjük, a veszély egyre közelebbi, és a Szűzanya 100 évvel ezelőtti intése aktuálisabb, mint valaha.

A fatimai jelenésekről magyar nyelven eddig még nem került kiadásra összefoglaló jellegű könyv. Ezt a hiányt pótolja Michael Hesemann: Fatima titkai című könyvének magyar kiadása. A német történész és újságíró nemzetközileg ismert munkásságának egyik legidőszerűbb könyvét tartja kezében az olvasó. A szerző XII. Piusz pápáról írt könyve (A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel) 2013-ban két kiadásban jelent meg a Magyar Nyugat Könyvkiadónál.

A könyv bemutatója május 17-én, szerdán lesz a Premontrei Gimnázium dísztermében 17 órakor!

A könyv a Magyar Nyugat Könyvkiadó gondozásában jelent meg.