A politikus szerint Alsó-Ausztriában akkor lesz szükség a vészforgatókönyvre, ha országosan megnövekszik a beadott menedékkérelmek száma. Ausztriában havonta mintegy ezer menedékkérelmet bírálnak el; hogyha ez a szám megduplázódna vagy akár megháromszorozódna, akkor „meg kellene nyomnunk a vészgombot”, vagyis meg kell valósítanunk a vészhelyzet esetére kidolgozott tervet – fogalmazott a szabadságpárti politikus.
A gyakorlatban ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a menedékkérők számára szállásokat kellene biztosítani, részben a privát szállásadók, részben az NGO-k, részben pedig a tartomány segítségével; de ki kell venniük részüket a munkából a segélyszervezeteknek (Caritas, Diakonie) is. Szükség esetén Alsó-Ausztria tartomány a helyi üzemeltetőkkel közösen is létesíthetne hotspotokat, illetőleg szálláshelyeket. „Alsó-Ausztria minden eshetőségre felkészült” – fogalmazott Gottfried Waldhäusl.
A vészforgatókönyvet három különféle eshetőségre dolgozták ki; a menedékkérők számától függne, melyik terv lép életbe. Így például az első számú intézkedést akkor alkalmaznák, ha három-négyezer plusz férőhelyre lenne szükség, ez 40-50 ezer eurós plusz költséggel járna; a kettes számú tervezetet akkor léptetnék életbe, ha öt-hatezer plusz szálláshelyre lenne szükség; ez 60 millió eurós plusz kiadással járna; a hármas számú, legsúlyosabb tervezet alkalmazását pedig akkor rendelnék el, ha a 2015-16-os menekülthullámhoz hasonlóan – 15 ezer menedékkérő érkezne Alsó-Ausztriába.
