Az 1920-ban alakult Nyugat-magyarországi Cserkész Szövetség – ma a Magyar Cserkészszövetség III. Kerülete – 1923-ban elhatározta, hogy – a főváros után elsőként az országban – székházat épít. A várostól ingyen kapott 600 négyszögöles telken közadakozásból felépített székházat 1935-ben vették használatba. A háború után az épület egész környezete a megszálló szovjet hadsereg használatába került, de a földhivatali nyilvántartás szerint a tulajdonjog csak 1959-ben „szállt át” a magyar államra. A szovjet hadsereg elköltözésével a területen a REMIX Gyár működött. A rendszerváltozás után az újjáalakuló cserkészkerület számára nem volt lehetőség az időközben jelentősen átalakított székház újbóli tulajdonba vételére. A valamikori cserkész székház és környezete ma Szombathely tulajdona, és a jelenlegi városvezetés egyáltalán nem arra törekedett, hogy a cserkészektől elvett - finomabban fogalmazva államosított - székházat visszaadják nekik, hiszen az épület jogos tulajdonosai a cserkészek. A Cserkészház körüli vitás helyzetekről a Frisss.hu is több ízben írt.

- A problémát azok a költséget jelentették, amit velünk meg akartak fizettetni, mondván, hogy az újonnan felépült cserkészházat csak piaci alapon lehet működtetni bérbeadás útján. A házat 5 évig bérelnünk kell. A havi bruttó bérleti díj jelenleg: 373 532 forint, amit az idei évben - és ha minden igaz, a következőkben is - Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogat - mondta el érdeklődésünkre Szár Gyula Gergely premontrei kanonok, kerületi elnök.

- Felmerült egy cserelehetőség is, ám ez most már nem aktuális. Ennek lényege, hogy a Bagolyvár melletti területünket odaadtuk volna a félig lerombolt Cserkészházért cserébe, hiszen akkor a két ingatlan nagyjából azonos értékű volt. Ezt a csereügyletet most 5 évvel elhalasztottuk, mert az nem volt járható út, hogy mi eladjuk - teszem azt 25 millió forintért - a bagolyvári ingatlanunkat, majd ezt a pénzt 5 év alatt lelakjuk a Cserkészházban és a végén elértünk volna oda, hogy semmink sincs. Ezt belátták az önkormányzatnál is, hogy bár ez egy szép elmélet, de ez a mi szemszögünkből nézve egyáltalán nem jó - tájékoztatott a kerületi elnök.

Leszögezte, különbség van egy sportegyesület és egy cserkészszövetség között. Ezzel kapcsolatban sok mindent fel lehetne a hozni a támogatási rendszertől kezdve a reklámpénzeken át a fizetett alkalmazottakig bezárólag. Lássuk be, a Cserkészház épületének a fala nem egy szponzorációs felület. Egy cserkészvezető - ha csak nem lát el egy bizonyos pályázatban rögzített munkakört - ingyen dolgozik úgy, hogy még a költségtérítését sem sikerül mindig megkapnia, sőt sok esetben ők fizetnek azért, hogy elmehessenek egy cserkésztáborba és vigyázhassanak napi 16 vagy 24 órában közel 100 gyerekre.

Hozzátette: nagy segítséget jelent a rezsi fizetésében a szomszédos evangélikus iskola támogatása, hiszen a Reményikben teremproblémák miatt csak úgy tudják zavartalanul folytatni a munkát, ha igénybe veszik a Cserkészházat. Ez az állapot várhatóan 1-2 évig eltart majd, ami remek alkalom lesz arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a cserkészettel, és talán többen is kedvet kapnak, hogy csatlakozzanak a cserkészszövetség III. kerületéhez. Meg kell említeni azt is, hogy a Reményik-iskolának van egy cserkészcsapata, akik szintén ebben a háznak kapnak helyet. A kerületi irodát pedig már át is költöztették új helyére.  

A Magyar Cserkészszövetség III. – Nyugat-magyarországi – Kerülete és Szombathely Megyei Jogú Város 2016. július 29-én szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a Cserkész Székház mielőbb a cserkészek birtokába és amint lehet, tulajdonába kerüljön. Az építkezések és egyeztetések után a birtokbavétel 2020. július 22-én történt meg. Így a cserkészek újra elkezdhetik használni egykori székházukat, amelynek várható havi rezsiköltsége: 80 - 120 ezer forint lesz.

A nyugat-magyarországi cserkészkerületi székházat szeptember 18-án 18 órakor Székely János szombathelyi megyéspüspök áldja meg.