A levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot: azt írják is alá, és ne felejtsék el leragasztani a borítékot, mert ennek hiányában a szavazatuk érvénytelen lesz. A május 26-ai európai parlamenti választáson a külföldön élő, sem magyarországi, sem más uniós tagállamban állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, regisztrálni május 2-áig lehetett. Az NVI mintegy 115 ezer levélben szavazót vett fel a névjegyzékbe, és azt követően juttatta el a választókhoz a szavazási levélcsomagokat, hogy jogerőssé vált a szavazólap képe. A szavazólapot tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Egy válaszborítékba csak egy nyilatkozatot és egy szavazólapot lehet tenni, ha egy válaszborítékba több nyilatkozat vagy szavazólap kerül, valamennyi voks érvénytelen lesz. A válaszborítékot is le kell ragasztani, ami azért fontos, hogy a borítékból ne lehessen se kivenni, se beletenni más szavazatot. Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat, május 13-ától tehetik meg akár a kijelölt, határ menti településeken köztük például Kőszegen is. A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez: a válaszborítékot feladhatja postán ingyenesen, ebben az esetben a levélnek május 25-én éjfélig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Amennyiben a választópolgár május 19-ét követően létesít magyarországi lakcímet, őt már nem lehet felvenni a szavazóköri névjegyzékbe és nem szavazhat személyesen, csak levélben. Mindez tehát azt jelenti, hogy e határidőt követően hiába létesít a külhoni szavazó a voksolás előtt lakcímet Magyarországon, nem szavazhat levélben és személyesen is.