A diákoknak középszinten a középkori Rómával, Magyarország demográfiai helyzetével, emelt szinten pedig a népvándorlás korával és az 1930-as évek magyarországi politikájával összefüggő feladatokat kellett megoldaniuk.
Rendben lezajlottak a történelem írásbeli érettségik szerdán, a diákoknak középszinten többek között a középkori Rómával, Magyarország demográfiai helyzetével, emelt szinten pedig a népvándorlás korával és az 1930-as évek magyarországi politikájával összefüggő feladatokat kellett megoldaniuk. Az Oktatási Hivatal szerdán az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a középszintű, 180 perces feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt.
A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmaz feladatot. A diákok a vizsga egésze alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak, időrendben követték egymást, így a köztársaság kori Róma, az oszmán hódítás, a középkori magyar városfejlődés, a barokk művészet, a dualizmus kori gazdaság, a nagy gazdasági világválság, az Európai Unió intézményei.
A nyolc esszékérdésből amelyek között szerepelt a magyar honfoglalás, a magyarországi reformáció kulturális hatása, Széchenyi reformprogramja, Magyarország demográfiai helyzete és az ENSZ - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. A feladattípusnak fontos eleme volt az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái).
A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is - jelezték.
A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga összesen 240 perces volt, az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között voltak a népvándorlás korára, a középkori gazdaságtörténetre, Hunyadi Mátyás korára, a XIX. századi városiasodásra, a bolsevik ideológiára, az 1930-as évek magyarországi politikájára vonatkozók, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például az európai integráció).
A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például a céhes ipar, francia-Habsburg nagyhatalmi vetélkedés, ipari forradalom Németországban, Anjou-kori magyar társadalom, Ratio Educationis, a Rákosi-korszak politikai rendszere) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása kötelező. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott.
A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
Az írásbelik csütörtökön az angol vizsgákkal folytatódnak.
A vizsgázók a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést - ez utóbbi aligha lepte meg a diákokat, a középszintű érettségin ugyanis a magyar történelem "sarokpontjai" minden évben előkerülnek, a mohácsi vész mellett ilyen például Szent István uralkodása, az Aranybulla kora vagy az ország három részre szakadása – olvasható az eduline.hu-n.
A középszintű történelemérettségi írásbeli része 180 perces. A 10-12 rövid feladat a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzi, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.
A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél. Milyen feladatokkal lehet a legnagyobbat bukni a töriérettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
