A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára erről Kőszegen beszélt a Tranzit ifjúsági közéleti fesztiválon, ahol Ujhelyi Istvánnal, az Országgyűlés szocialista alelnökével folytatott kerekasztal-beszélgetést a közélet és a gazdaság iránt érdeklődő egyetemisták előtt.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: jelenleg a magyar export több mint háromnegyede irányul az Európai Unió piacaira, kivitelünk 82 százalékát azonban külföldi tulajdonú vállalkozások adják, a magyar kis- és középvállalkozások termékei nehezen jutnak ki a nagy gazdasági potenciált jelentő kínai, indiai és arab piacokra.

Elmondta: a gazdaságpolitika és a diplomácia eszközeivel az eddiginél hatékonyabb módon kívánják segíteni, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás jusson lehetőséghez a keleti piacokon. Ennek érdekében akár a jelenlegi diplomáciai és gazdasági külképviseleti rendszer átszervezésére is szükség lehet - fogalmazott.

Ujhelyi István úgy fogalmazott: egyetért a kormánnyal abban, hogy kelet, főleg Kína, India és Oroszország felé igyekszik bővíteni az ország gazdasági kapcsolatait, de ezt szerinte nem kell semmiféle "ideológiai mázba" csomagolni, ez az ország gazdasági érdeke, amelyet már az előző kormányzat is felismert.

Az ellenzéki politikus szerint egy több cikluson átívelő gazdasági stratégiára van szükség, amelyet követve a magyar vállalkozások nem a kínai vagy indiai piacok egészével, hanem tartományokkal és városokkal alakíthatnak ki kapcsolatokat.

Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint a politikának, a politikusoknak kisebb szerepük van a gazdasági kapcsolatok alakításában, mint gondolják, a piaci befektetések gazdasági számítások alapján működnek, és a nagy cégek képviselői sokszor már csak azután fordulnak a politikusokhoz, miután meghozták döntésüket.

A Kelet-szakértő arra figyelmeztetett: Kína és az egész ázsiai térség nagy lehetőségeket hordoz ugyan, de megfogalmazása szerint "nem szabad hasra esni a kínai gazdaság előtt", hiszen az a GDP tekintetében nem előzi meg az Európai Unió vezető országainak teljesítményét.

Szijjártó Péter erre reagálva hangsúlyozta: természetesen továbbra is meghatározó fontosságúak maradnak a nyugati, európai uniós vagy az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági kapcsolatok, ezt tükrözik azok a stratégiai megállapodások is, amelyeket a magyar kormány az elmúlt hónapokban ezekkel a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatokkal kötött.