Csepelre szállítják a Hableányt

A hajót a csepeli kikötőbe szállítják, ahol további rendőrségi, hajózási és nautikai vizsgálat veszi kezdetét. A rendőrség már napokkal ezelőtt kialakított a hajó számára egy speciális helyszínt, hogy minden nyomozati cselekmény zökkenőmentesen menjen. A balesetben az Országos Rendőr-főkapitányság folytat nyomozást, az ügynek eddig egy gyanúsítottja van, a szállodahajó ukrán állampolgárságú hajóskapitánya – közölte Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Uszályra került a hajó

Teljesen kiemelték a vízből a Hableány roncsát, két csörlővel végezték a műveletet, amely azt jelenti, hogy átemelték a hajót a mellette lévő uszályra, hogy elszállítsák. Először a hajó orrát emelték, majd ehhez igazították a roncs hátulját.

Egyelőre nincsenek információk arról, hogy további holttesteket találtak volna – közölte a közmédia tudósítója. A búvárok további merüléseket már nem hajtanak végre, a hajó teljesen az uszályra került. A hajót ezután a rendőrség veszi át, akik további vizsgálatokat és helyszínelést hajtanak majd végre.

Újabb hevedert kellett bekötni a hajóra 

Újabb hevedert kellett bekötni a Hableányra, mert sérülést találtak a hajó jobb oldalán – hangzott el az M1-en. Az M1-en azt mondták: a kiemelést megnehezítette, hogy a Hableány besodródott az uszály alá.

Götz Sándor hajómérnök elmondta: a hajón látható sérülés nem akadályozza a kiemelés folytatását. Az M1-en az is elhangzott, hogy a megtalált holttestek között van az egyetlen gyermekáldozat is. A mentés helyszínén van Pintér Sándor belügyminiszter is.

Már négy holttestet hoztak ki a roncsból 

Négy holttestet hoztak ki a búvárok a Hableány roncsából kedd 8 óra 20 percig – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója.

A búvárok még négy embert keresnek a Hableány utasai közül.

Hajóskapitány: A rádiókon nem jeleztek veszélyhelyzetet 

Egyik hajózási rádiócsatornán sem jeleztek veszélyhelyzetet a május 29-i dunai hajóbaleset idején – közölte az M1-en Tolnay Zoltán hajóskapitány, aki szintén szolgálatban volt a Dunán a tragédia idején.

A konkrét ütközést nem látták, ők a Lánchíd alatt voltak, a rádión pedig először azt hallották, hogy emberek vannak a vízben – ismertette. A hét ember kimentése szakszerűen zajlott – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a Viking Sigynnek kellett volna megkezdenie a kommunikációt a kisebb Hableánnyal. Tolnay Zoltán azt mondta, hogy a történtek mélyen megrázták a hajósokat.

Személyhajósok Szövetségének főtitkára: Az emberélet mentése mindig elsődleges

A hajósok fel vannak készítve egy esetleges katasztrófára, pontos utasításokat követve kell intézkedniük adott helyzetben – mondta el Horváth Imre, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára az M1-en. Minden esetben az emberéletek megmentése az elsődleges.

Arról is beszélt, sokan firtatták, hogy miért kaptak a hatóságok csak pár perccel később értesítését a balesetről. Kiemelte, a Hableány elsüllyedésekor a mentésben résztvevők először a vízben lévő embereket mentették, hiszen ilyenkor minél gyorsabban kell cselekedni. A vízben ütés érheti az embereket, nagy a sodrás, sok vizet nyelhetnek, rendkívül nagy fizikai megterhelésnek vannak kitéve, ezért minden perc számít – hangsúlyozta.

Úgy véli, továbbra is sokkal biztonságosabb hajóval utazni, mint például gyalogosan. Ezt mutatja az is, hogy Magyarország történetében legutóbb a II. világháború idején, egy akna miatt robbant fel egy hajó, de azóta ilyen jellegű baleset nem történt. Hozzátette, megnövekedett a hajóforgalom az elmúlt években, de a szövetség azon dolgozik, hogy ezeket a megfelelő szabályok szerint korlátozzák a forgalmasabb szakaszokon.

Hat órán át is eltarthat a mentés

A műveletet élőben közvetítő M1-en azt mondták, hogy az előzetes tájékoztatás szerint hat órán át is eltarthat a mentés.

Jasenszky Nándorra, a Terrorelhárítási Központ társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetőjére hivatkozva az M1 tudósítója azt mondta: a művelet legkritikusabb pontja az lesz, amikor a meder aljától elemelkedik a hajótest.

Elmondta: a művelet több szakaszból áll majd, ezalatt többször is átvizsgálják majd a hajót.

Az egyik része már megjelent a felszínen

A hajó egyik része már megjelent a felszínen. Az előzetes információk szerint, amikor a kapitányi híd előbukkan, megállnak az emeléssel, és egy tűzoltóbúvár felderíti azt a területet, ahol a kapitány tartózkodott a baleset pillanatában. Ha holttestet fedez fel, az az elsődleges, hogy felhozzák. Ezután a mosdót és a gépház felé vezető lépcsőt vizsgálja át, majd újabb emelés történik, azután szivattyúzás.

A tervek szerint négy fázisban történik meg a hajó kiemelése, amely várhatóan az egész délelőttöt igénybe veszi majd.

Egy uszályra helyezik a roncsot

Az MTI tudósítójának helyszíni információja szerint először a kapitányi hídig emelik meg a hajót, majd a teremszintig, utána a vízvonalig, majd végül az egész járművet a felszínre hozzák, és az előre odavitt uszályra helyezik.

Az egyes fázisok során a búvárok behatolnak a hajótestbe, hogy eltávolítsák a munkálatokat akadályozó tárgyakat, bútordarabokat, a holttesteket eltakaró berendezési tárgyakat. A hatóságok felkészültek a Hableányból esetlegesen kiömlő üzemanyag felfogására is, mivel a hajótestben 1400 liter gázolaj van – értesült a helyszínen az MTI.

A Clark Ádám úszódaru emeli ki a Hableányt

A Hableány 1949-ben épült, a hajó 27,2 méter hosszú, 4,8 méter széles és 5,2 méter magas, a súlya 50 tonna. A turistahajó kiemelésére Komáromból érkezett pénteken a 200 tonna emelésére is képes Clark Ádám úszódaru.

A Hableánnyal összeütköző Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitányát vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként és tartóztatták le.

A hajó bűnügyi helyszín 

A dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány bűnügyi helyszín – mondta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1-en.  Az elsődleges feladat az elhunytak kiemelése – tette hozzá Georg Spöttle.

Götz Sándor hajómérnök elmondta, hogy szerinte mindkét vízi járművön kellett lennie hajókövető rendszernek, valamint olyan kommunikációs berendezésnek, amellyel egymással kapcsolatot tudtak tartani.

A szállodahajón olyan archiváló rendszernek is kell lennie, amely a GPS-adatokat is rögzíti – tette hozzá.

Szerinte ezeket az adatokat össze kell vetni a két hajó kommunikációjával, hogy többek között az is kiderüljön, miért tolatott vissza a Viking Sigyn a baleset után, majd miért ment el.