A Sugár Úti Atlétikai központban kiállítás nyílt A kalapácsvetés története címmel, majd az utánpótlás és a vegyes párosok versenyével folytatódott az emléknap. Utóbbit a hazai páros, Banga Beatrix és Halász Bence nyerte, jóval megjavítva egyéni csúcsukat. A résztvevők között ott volt Németh Kristóf is, aki épp csak lemaradt a döntőről a múlt heti Atlétika Európa Bajnokság kalapácsvető számában, ezúttal 75, 21 métert dobott.
Immáron negyedik éve rendeznek emléknapot az egykori mesteredző, festő, barát, példakép tiszteletére, a Dobó SE és a Halmay Zoltán Hagyományőrző Egyesület jóvoltából. A főszervező, Horváth Vilmos hangsúlyozta, Németh Pál olyan ember volt, aki ma is minden sportoló példaképe lehet, ezért nagyon fontosnak tartják, hogy Pali bácsi emléke soha ne halványodjon.
Az Aréna Savária aulájában elhelyezett emléktábla előtt hajtottak fejet egykori –és jelenlegi kollégák, sporttársak, barátok és ismerősök. A megemlékezésen ott volt Lazáry Viktor sportért felelős alpolgármester is, aki beszédében úgy fogalmazott, a mai magyar atlétika sikeressége attól függ, miként teljesítettek a szombathelyi Dobó SE- sek. Németh Pál olyan ember volt, aki addig küzdött, dolgozott, amíg el nem érte kitűzött célját. Így lett Szombathelyen ma már nemzetközileg is elismert dobóiskola- fűzte hozzá. Próbáljunk a mindennapjainkban erőt meríteni abból a helytállásból, amit ő képviselt. Neki volt elég hite, és ereje; és ez őt igazolja a múltban, a mában, és fogja a jövőben is- zárta mondandóját az alpolgármester.
Németh Pál 1951-ben kezdett el sportolni, akkor még kosárlabdázott. 1956-ban Angliába távozott, Manchesterben kosárlabdázott, majd 1958-ban amnesztiával tért haza. 1965-ben áttért a röplabdára, ill. a kalapácsvetésre. 1975-ben fejezte be sportpályafutását, nem tudott kora nagy kalapácsvetői (pl. Zsivótzky Gyula) mellett komolyabb sikereket elérni.
Sportolás mellett a Magyar Államvasutak távírásza volt Szombathelyen, majd Győrött dolgozott rajzolóként 1958-ig, később rövid ideig betanított munkás, majd asztalostanuló és raktáros. 1963 és 1969 között a Szombathelyi Városi Tanács műszaki előadója volt és 1977-ig a Városgazdálkodási Vállalatnál dolgozott telepvezetőként, majd építésvezetőként és útépítő technikusként.
1977-ben kezdte el az edzősködést a Haladás VSE együttesében, a kalapácsvetőket és a diszkoszvetőket edzette. Tizenhat évi edzősége alatt több Európa- és világbajnoki érmes dobót edzett (pl. Gécsek Tibor, Horváth Attila). 1989-ben hivatalosan nyugdíjba vonult, de folytatta az edzői munkáját. 1993-ban a Szombathelyi AC, majd 1995-ben a szombathelyi Dobó SE edzője lett. Tanítványa itt többek között Pars Krisztián volt, aki a 2008-as pekingi olimpián ezüstérmet szerzett. 1985-ben kapott mesteredzői címet.
Az év edzőjévé választották 1998-ban, valamint 1993-ban Kemény Ferenc-díjban, 2007-ben pedig Lóránt Gyula-díjban részesült. Halála után 2009-ben a Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel ismerte el több évtizedes munkáját Sólyom László köztársasági elnök. A kitüntetést fia, Németh Zsolt vette át Budapesten.
Szabadidejében akvarelleket festett, 41 önálló kiállítása volt. Korábban politikai okok miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára.