Eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter, a Kancsendzönga-expedíció két csúcsmászója ereszkedés közben, 8000 méteres magasságban, keresésük egyelőre nem folytatódik - közölte szerda délelőtt a Magyarok a világ nyolcezresein szóvivője. Vincze Szabolcs megerősíteni ugyan nem tudta a hírt, de szerinte elképzelhető, hogy Kiss Péter lezuhant.

Nem kell hibázni ahhoz, hogy egy 8000 méteres hegy megmászásából tragédia legyen. A himalájai csúcsok közelében ugyanis olyan körülmények uralkodnak, hogy a legalaposabb szervezettség mellett is számtalan váratlan eseménnyel szembesülhet az alpinista.

"Most is vannak fenn sherpák kutatni és a koreait is menteni. Ha a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne" – elemezte a helyzetet Kollár Lajos.

Az expedíció vezetője azt írja: "Ebbe bele kell törődni. Ugyanott folyik még egy közös mentés, a koreai csapat 2 serpája és egy mászója van komoly bajban. Zsoltékat meg kellene találják, ha élnek, de nyomuk sincs! Közös az érdek, de nem találják. A koreaiak a négyes egyik sátrában vannak! Onnan kell őket lementeni! Ők még élnek! Még!"

"Holnap reggel el kell hagyjuk az alaptábort, itt a monszun a sarkunkban. 5-6 nap múlva érünk Kathmanduba" – zárja sorait Kollár.

Elfogadta Erőss Zsolt hegymászó halálát felesége is. Sterczer Hilda, aki többször elkísérte férjét az expedíciókra, az InfoRádiónak elmondta: a Himaláján eltűnt hegymászók után rögtön kiadják a halotti bizonyítványt, mivel gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy élve előkerüljenek.

Még szerdán abbahagyták a keresésüket – mondta Erőss Zsolt felesége, miután férje és Kiss Péter a sikeres csúcstámadás után az ereszkedésnél eltűnt a Kancsendzöngán. Sterczer Hilda hozzátette: ha a Himaláján valaki eltűnik, annak Nepálban kiadják a halotti anyakönyvi bizonyítványát. Ha eltűnt, akkor gyakorlatilag halott, mert nem szoktak onnan előkerülni az emberek.

Zsolt csúcstámadáskor valószínűleg úgy ítélte meg, hogy bár fáradt, a többiekhez képest nem sokkal lassabb. A koreaiak egy órával előbb voltak fent oxigénnel, és azt gondolhatta, hogy az ő oxigénpalack nélküli tempója rendben van - fűzte hozzá.

Arról nem beszéltek az expedíciók előtt, mi történik, ha a hegyen marad. "Szeretett volna megöregedni. Nem volt családi forgatókönyv arra az esetre, ha ott marad".

"Minden expedícióban vannak rázós helyzetek, és voltak olyan pillanatok, amikor fel kellett készülni a legrosszabbra. Ilyenkor kidolgoztam egy menekülési útvonalat, amihez most kénytelen leszek hozzányúlni".

"Zsoltnak sok munkája volt az utóbbi időben, sokat vezetett, és sokkal reálisabb volt, hogy autóbalesetben hal meg, mert nem egyszer bóbiskolt el a volán mögött. Azt mondtam, akkor inkább a hegyen haljon meg". Erőss Zsolt felesége túrát szervez férje emlékére.

A több ezer méteres magasságban az oxigénhiány okozza a legnagyobb megterhelést a szervezetnek, hiszen a páratartalom, a vér oxigénszaturációja és a mínusz 30 fokos hideg nagyon eltér attól, amelyhez egy európai szervezet hozzá van szokva - fejtette ki Petrekanits Máté, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának tudományos munkatársa az MTI-nek.

"A hegymászók keményen edzenek ezekre az extrém körülményekre, azonban ehhez a szervezetet igazán csak abban a magasságban lehet hozzászoktatni és azt is csak nagyon hosszú idő alatt. Az ott élő emberek évezredek alatt akklimatizálódtak a több ezer méter magasban lévő klímához, amelyhez a hegymászóknak csak néhány napjuk, esetleg hetük van hozzászokni" - mutatott rá az orvos. Az extrém magasságban fellépő oxigénhiány következtében alapvető életfunkciók is károsodnak, és ez nagyon nehézzé teszi a mászást. A szervezet a végsőkig próbálja biztosítani az agy megfelelő keringését, így a többi szervhez, például az izmokhoz - amelyek működése az elsők között áll le - már nem jut megfelelő mennyiségű oxigén. "Ilyenkor először csak vánszorogni tud az ember, később már azt se. Borzasztó lehet, ha a sportoló valamilyen formában érzékeli, hogy kellene mennie, de az agya már hiába adja ki a parancsokat, az izomzat képtelen teljesíteni a feladatot" - mutatott rá a kutató.

A rendkívüli hideg is nagyon megterheli a szervezetet és óriási energia-befektetéssel jár, valamint azt is nehezen értelmezi az agy, hogy itt a napsütésben nem hűteni, hanem fűteni kell a szervezetet.